Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2577 érdekei lesznek azok, amelyek mindig előtérbe kerülnek; akkor szükségképpen erősödhet, fel fog erősödni a korrupció e tekintetben - akkor az inté zményvezető nagy valószínűséggel abból a rétegből, amelyik a magánellátást nem képes megfinanszírozni, tehát a várólistás rétegből a még leginkább fizetőképes szintet fogja előnyben részesíteni. Nagyon komolyak és nagyon alaposak az ezzel kapcsolatos aggod almaim. További kérdés, ami ebben a törvényben nagy hangsúllyal előkerül, a lakóotthonok kérdése. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy ebben a törvényben, ahol egy paragrafus mintegy négy bekezdésben írja le a lakóotthonokat, nem sikerült igazán jól maga a definíció. Mert igaz ugyan, hogy a lakóotthonok NyugatEurópában is a legkorszerűbb, legmodernebb ellátási formának tekinthetők, és könnyű belegondolni, hogy már csak a méretekből kifolyólag is mennyivel humánusabb ellátást biztosíthatnak, mint a mamut m éretű intézmények, a lakóotthonnak van valamilyen specifikuma, amelyre mi a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény megalkotása során gondoltunk, és amely gondolat itt, a szociális törvénymódosítás kapcsán nem köszön vissza, ez pedig a személyre szóló fejlesztési program. Komoly a félelmem, az aggodalmam azzal kapcsolatban, hogy ha a lakóotthonok úgy fognak működni, ahogy ez a pár pont felvázolja a lakóotthon működését, akkor ezekből gyakorlatilag csak egy miniintézmény lesz. És mini méreteiből kifolyól ag egy kicsit drágább intézmény lesz, mint az a mamut, amelyben a korábbi években tipikusan elhelyezték az ellátásra szorulókat. További problémám a lakóotthonokkal kapcsolatban, hogy felső korhatárt is megfogalmaz a javaslat, mégpedig az öregségi nyugdíjk orhatár színvonalán, ezt pedig nem tartom indokoltnak. Azt gondolom, hogy egy 6062 éves ember még természetesen alkalmas lehet arra, hogy lakóotthoni körülmények között éljen, amelynek az önellátás - vagy a részleges önellátás - lenne az egyik legfontosab b eleme. Következésképpen a felső korhatárt elhagyni javaslom. Vannak a javaslatnak olyan részei, amelyek tartalmaznak pozitívumot, jelentős pozitívumot. Hogy a legfontosabbat emeljem ki: ilyen részletnek tartom, hogy a közcélú munkáért járó díjazást előír ja a törvényjavaslat. Nagyon sok anomália termelődött ki az előző években ezzel kapcsolatban, az önkormányzatok nagyon sokszor ingyenmunkalehetőségnek tekintették a munkanélküliek foglalkoztatását. Gönczöl Katalinnak nem kis érdeme van abban, hogy ez a tö rvénymódosítás ide bekerülhetett, azt gondolom, alkotmányossági szempontok miatt, amit mindenképpen támogatni fogunk mi is. Pozitívumnak tekintem, hogy az önkormányzatok és a munkaügyi központok együttműködését picit korrektebbé, pontosabbá teszi az a szöveg, amelyik a kezünkben van, amikor előírja a jegyző jelentési kötelezettségéhez a 8 napos határidőt. Nagyon pozitív dolognak tekintem, amiről már az egyik előttem szóló képviselőtársam is említést tett, hogy a gyesnél figyelemmel van arra, hogy ennek az időtartama hosszabb, mint a munkanélküli jövedelempótlónak a szüneteltetésével kapcsolatban előírt két év, tehát hogy itt nem 24 hónap, hanem 36 hónap kerül majd rögzítésre. Ezek mind pozitívumok, de apróságok. A családsegítő szolgálattal ka pcsolatban hasonlóképpen pozitívumnak tekintem, hogy a továbbképzést, mégpedig a kötelező továbbképzést előírja a törvény, némi feladatszélesítés mellett. Ugyanakkor itt is olyan szempontok kerülnek megemlítésre kötelezően, amelyek túlmutatnak ezen a törvé nyjavaslaton, azon, ami ebben a törvényben elintézhető, elrendelhető. Itt egy nagyon fiatal szakmáról van szó. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a szociális munkásoknak csak egy része szakképzett, jelentős része nem szakképzett, és a szociális munkások megbec sültsége olyan alacsony, hogy nagyon gyakran szinte egy színvonalon élnek a gondozottaikkal. Azt gondolom, hogy ha a szociális tárca jelentős változást, minőségi változást akar elérni ebben a kérdésben, akkor nagyon komoly harcot kell folytatnia azért, hog y több pénz legyen ennek a foglalkoztatási csoportnak a finanszírozására. De ezt már nem először mondom el, különböző apropók kapcsán már szóba hoztam.
