Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
2519 Az nem megoldás, hogy kineveznek egy kormánybiztost, és a kormánybiztos mögött nincs gazdasági fedezet. Most is azt bizonyította a szabolcsi helyzet, hogy az, hogy a miniszter körbejár, és megpróbál a különböző tárcáktól "öss zekoldulni" pénzt arra, hogy egyáltalán tudjanak valamit kezdeni a vízzel, nem jó. Szükség lenne arra - és ez eddig minden évben kimaradt az ország költségvetéséből , hogy megfelelő biztonsági tartalékot képezzen az ország; ezt csak és kizárólag katasztró favédelemre lehetne fölhasználni. Szükség lenne arra, hogy ez folyamatosan feltöltésre kerüljön. Még akkor is félre kéne tenni erre a célra, ha abban az évben nem történne katasztrófa, hiszen ha megfelelő mennyiségű pénz áll az ország rendelkezésére, akkor bármikor bárki azonnal, hathatósan lépni tud. Erre vonatkozik a 98. módosító indítványom is, hogy a költségvetési törvényben ez külön tételként szerepeljen, és szükség lenne már ebben a törvényben is rögzíteni azt, hogy ilyen feladatokra pénzt kell félret enni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót hozzászólásra Gyárfás Ildikónak, az MSZP képviselőjének. GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 163. pontjához szeretnék szólni, amely nevezetesen a tárgyalt törvénytervezet IV. fejezetének elhagyását célozza meg. Indoklásul szeretném elmondani, hogy a természeti katasztrófákkal szembeni védekezés szabályait véleményem és megítélésem szerint nem szabad az ipari katasztrófákkal együtt kezelni. Helyes volt a tör vényalkotó korábbi elképzelése arra vonatkozóan, hogy e két területet külön kívánta szabályozni, és a IV. fejezetet külön törvényben kívánta rendezni. Megítélésem és véleményem szerint e két terület együtt tárgyalása rendszeridegen, mert más szervezeti sza bályokat, intézkedéseket kíván az egyik, illetve a másik terület. Véleményem szerint el kell hagyni a IV. fejezetet azért is, mert 1999 tavaszán nincs törvényalkotási kényszer. Hiszen a törvényalkotó is úgy rendelkezik, hogy ha most megszavazza a parlament a törvényt, 2001. január 1jei hatállyal lép életbe, és azt is tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásaink során az illetékes minisztérium ötévi moratóriumot kért. Bízom abban, hogy ezt a moratóriumot meg is fogjuk kapni, hiszen tudjuk, hogy az európai uniós tagországokban a különböző technológiák fejlettségi szintje más, mint hazánkban. Éppen ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ha megkapjuk ezt a moratóriumot, akkor nem 2001. január 1jén, hanem 2006. január 1jén lép csak hatályba a IV. f ejezet. Azt sem tudjuk ma még, hogy a tárgyalások során mely területen kapunk engedményeket, tehát a tárgyalások eredményétől függően 2006 körül ismételten tárgyalni kell ezt a törvényt, és az élethez kell igazí tani. Azt is tudjuk, hogy az Európai Unió tagállamai 1996ban aláírtak egy megállapodást; a tagországokra vonatkozóan a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó irányelveket tartalmazza ez a megállapodás. Ezt az uniós tagáll amok aláírták, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1999. február 3áig a saját jogrendszerükbe beépítik az irányelveket. Információim szerint mind a mai napig az uniós tagállamok közül is csak és kizárólag Finnország tett eleget vállalt kötelezettségén ek. Számomra érthetetlen, hogy a Magyar Köztársaság, amely még nem is uniós tagállam, miért ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény itt és most megalkotásra kerüljön. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy igen jelentős invesztíciókat igényel a IV. fejezet életbe lé ptetése. Szerény becslések szerint is mintegy 2040 milliárd forint invesztálását igényli ez a paragrafus, amely igen jelentős mértékben érinti a vegyipart, az olajipart, a gyógyszeripart. Ha ezekre az invesztíciós lépésekre rákényszerül a magyar gazdaság húzóágazatát jelentő iparágak többsége - például a vegyiparban a BorsodChem Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát vagy a Péti
