Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2514 különösen egy új jogágat megalapozó törvényhez az elfogadástól számított egy évtizeden belül célszerű nem hozzányúlni, hi szen az elfogadás, a hatálybalépés óta eltelt idő túl rövid ahhoz, hogy ténylegesen fel tudjuk mérni, hogy mik azok az esetleges zavarok, amik a jogalkotás következtében álltak elő, és mik azok, amik olyan gyakorlati problémák, amelyeket jogalkotási változ ás nélkül is el lehet érni. Tudjuk, hogy az OECD jogalkotási direktívái azt írják elő, hogy az első kérdés, amit egy kérdőíven a kormányhivatalnoknak ki kell tölteni, hogy feltétlenül szükség vane jogszabályalkotásra ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. No s, az adatvédelmi törvény első átfogó módosítására most sor került. Arra a kérdésre, hogy feltétlenül szükség vane az adatvédelmi törvény változtatására, egyértelmű igennel nehéz válaszolni. Inkább azt lehet mondani, hogy a törvényben az élet kialakult gy akorlatához kívánjuk igazítani a törvényt. Ennyiben az SZDSZ támogathatónak tekinti ezt a törekvést; tehát annyiban, hogy a törvényt igazítsuk az élethez, ha már kialakult az a kategória, amit ez az új törvény szabályozni akar: az adatfeldolgozó kategóriáj a. A szó köznyelvi értelemben megtévesztő lehet, mert amikor adatfeldolgozásról beszélünk, nemcsak feldolgozásról lehet szó, hanem bármilyen adatkezelési feladatról; például címlisták alapján postai küldemények felcímkézéséről és így tovább. Ez a kategória számos külföldi törvényben szerepel, valamint a nem hivatalos etalonnak tekinthető európai uniós direktívában is. De a fő ok a törvényalkotásra nem a jogharmonizáció, hanem az, hogy az ilyen típusú adatfeldolgozás - angol szakkifejezésével: outsourcing - egyre terjed és egyre nagyobb üzleti és technikai előnyökkel jár. Teljes vállalatok, teljes hivatalok bérszámfejtését, tbügyintézését adják át külső cégeknek. Még az is szóba került, hogy a népességnyilvántartás bérbeadása is megtörténjen; vagy pedig cég en belül elsősorban adózási előnyök miatt külön jogi személyiséggel rendelkező adatfeldolgozó céget alapítanak. Eddig az ilyen adattovábbításnál a külső cég - helyesen - önálló adatkezelőnek minősült - helyesen, a hatályos törvény alapján , s a személyes adatok jogszerű átadásához vagy törvényi felhatalmazás, vagy az érintettek hozzájárulása volt szükséges. Törvényi felhatalmazás általában nem volt, az ilyen tevékenységet tehát vagy jogalap nélkül folytatták a cégek, vagy merőben formális kényszerhozzájár ulással zajlott ez a tevékenység. De szeretném újra hangsúlyozni, hogy ez a tevékenység, megoldás elsősorban üzleti, adókímélési - persze nem biztos, hogy a kormány elsődleges feladata, hogy az adókímélési technikákat könnyítse - szempontokra alapozva alak ult ki. Ezt csak annyiban szeretném szóvá tenni, ha már előttem ketten is említették, hogy ez a törvényi rendelkezés a szervezett bűnözés elleni csomagban megjelent, hogy azért azt látnunk kell, hogy ennek a javaslatnak vagy ezeknek a szabályoknak az égvil ágon semmi közük nincs a szervezett bűnözéshez. Tehát ez a fajta adatfeldolgozási tevékenység abszolút semmilyen tekintetben nem kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. (12.30) Ez tulajdonképpen egy kényelmi szempont: ha már úgyis megy egy gyorsvonat abba az irányba, még néhány kocsit hozzákapcsolunk, hátha hamarabb célba ér. Ezzel együtt az SZDSZ annak idején és a szervezett bűnözési csomagnál is ezt az elemet támogatni tudta volna. Itt a törvényalkotó megítélésem szerint egy helyes logikát folytat. Akik lakó telepen nőttek fel - már amikor ezek épültek , akik odaköltöztek, tapasztalhatták, hogy megépült a lakótelep, felépítették a parkokat, a járdákat, de az emberek mindig máshol mentek, mint ahol a járda volt; erre az építő először úgy reagált, hogy táblákka l tiltotta az áthaladást, majd kerítésekkel, végül beadta a derekát, és oda tette a járdát, ahol az emberek járnak. Tulajdonképpen most ezt a helyes technikát követi a kormány is, amikor a szabályozást igazítja az élet által kitaposott úthoz. Ezt mi - még egyszer mondom - támogatjuk. Ugyanakkor véleményem szerint szükség lenne bizonyos határokat kijelölni az ilyen típusú béradatfeldolgozáshoz. Két pontban tartom szükségesnek a határok rögzítését. Az első, hogy a törvény mondja ki azt, hogy különleges adat kezelését ne lehessen kiadni adatfeldolgozói
