Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2513 Azt hiszem, hogy ez eléggé egyértelműen komoly alkotmányossági aggá lyokat vet fel. Érdemes lenne átgondolni, hogy milyen módon lehetne ezekre az aggályokra választ adni. A javaslat 17. § (5) bekezdését is kifogásolta az adatvédelmi biztos úr. E bekezdés szerint a hivatal regisztrálná a személyazonosító igazolvánnyal rende lkező polgárok esetében a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, elzárás megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vétel tényét. Ezt a különleges adatokra is kiterjedő adatkezelést, amely alapjog korlátozását jelentné, nem alapozza meg alkotm ányos cél. Át kell gondolni, hogy vagy ezt a szabályt ki kellene hagyni a törvényből, vagy megkeresni azt az alkotmányos célt, amely megalapozná egy ilyen intézkedés törvénybe emelését. De felsorolhatnánk ilyen aggályokat a helyi jogosultsági nyilvántartás ban szereplő köztisztviselők személyazonosító adatainak központi kezelésével és ezen adatok megőrzési idejét meghatározó szabályok hiányával kapcsolatban, vagy a központi okmánytár zárt archívumának adatkörével kapcsolatban is. Mi elfogadjuk azt a konzultá ciós lehetőséget, amiről korábban beszéltünk, és megpróbálunk kidolgozni olyan módosító indítványokat, amelyekkel ezeket a felvetéseket értelmezve a megfelelő jogszabályi módosításokat meg tudjuk valósítani. Végül engedjenek meg néhány apróbb észrevételt a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Mint már mondtam a hozzászólásom elején, nagyon nagy jelentőségűnek tartjuk az okmányirodák létrehozását, ugyanakkor aggályosnak tartjuk azt, hogy a 14. §ban úgy határozza meg a törvényjavaslat az okmányiroda szerepét, hogy hatósági ügyben elsőfokon jár el. Úgy gondoljuk, hogy ez nem egészen precíz megfogalmazás, hiszen a jegyzőnek kell adni az elsőfokú hatáskört. Természetesen a konkrét munkát az okmányiroda végzi, de talán egy precízebb fogalmazás jobb lenne. Nem igazán értem azt, hogy a 27. § (3) bekezdésében miért köti ki a jogszabály azt, hogy a belügyminiszter a kancelláriaminiszterrel egyetértésben döntsön az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről. Én úgy gondolom, hogy bőségesen elég lenne, hogy a belügyminiszter ezekben a kérdésekben a szabályozást megvalósíthatja. Végül számomra is teljesen érthetetlen volt az, amit Szentgyörgyvölgyi képviselőtársam a bizottság előadójaként a 35. §ról mondott. A lakástörvénynek a közüzemi díjakra v onatkozó szabályai abszolút nem jönnek ehhez a törvényhez, teljesen váratlanul bukkantak fel. Javaslom, hogy ezt innen hagyjuk ki, és ha tényleg feltétlenül szükséges - mert nyilván szükséges - ezt a jogszabályi rendelkezést elfogadni, akkor azt akár egy k ülön törvényjavaslatba be lehessen tenni. Összességében elmondható tehát, hogy a törvényjavaslat szükséges, céljai helyesek, szabályozási megoldásai általában megfelelőek. Az adatvédelmi biztos úr által felvetett aggályokra és néhány egyéb problémára megol dást lehet találni megfelelő módosító indítványokkal. Ezeket természetesen be kívánjuk nyújtani, és módosító indítványaink elfogadása esetén a törvényjavaslatot támogatjuk, és azt meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekle r Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Csapody Miklós úrnak, az MDF képviselőjének. (Közbeszólás: Nincs az ülésteremben.) Nincs itt. Akkor Hack Péter úr következik, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hozzászólásomban három pontra bontva kívánok a törvényjavaslatról szólni. Szeretném ismertetni a véleményemet az adatvédelmi törvény módosításáról, a nyilvántartási törvény módosításáról és végül az egészségügyi adatvédelmi törvény módosításáról. Összességében azt kell elmondanom, hogy néhány módosítás elfogadása esetén az SZDSZképviselőcsoport támogatni tudja a törvényjavaslat elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy miközben döntünk erről a kérdésről, tis ztában legyünk azokkal a szempontokkal, amik a döntést vezetik. Sokan vannak, akik a jogászok közül azt mondják, hogy egy új jogághoz,
