Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
2504 szoros összefüggésben van a most tárgyalt szabálysértési kódexszel, és a szabálysértési kódexszel számos ponton összefügg. A szabálysértési kódex szel kapcsolatos összefüggése például a prostitúció szabályozása, hiszen a módosító indítványom a tárgyban arról szólt, hogy elzárás büntetéssel is sújthatók legyenek azok, akik a prostitúciós tényállásokat megvalósítják. Jelen pillanatban a maffiatörvény elfogadásával az 1968. évi I. törvényt fogjuk módosítani, tehát a jelenleg hatályos szabálysértési törvényt, míg az új szabálysértési törvény 2000 márciusában fog csak hatályba lépni. Lesz tehát egy olyan állapot, amikor a maffiatörvény által módosított sz abálysértési törvény szerint kell eljárni. Miért jó ez? Ez egy átmeneti helyzet, de szükség van rá. Többek között azért van rá szükség, mert az elzárásra történő átváltoztatást pont ez a törvényjavaslat, a szervezett bűnözésről szóló törvényjavaslat hozza vissza a szabálysértési törvénybe. Jelen pillanatban - mint önök is tudhatják - az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1jétől nem lehet a szabálysértési bírságokat meg nem fizetés esetén elzárásra átváltoztatni. Ezt küszöböli ki a maffiatörvénynek az a javaslata, amely visszahozza az elzárást; nyilvánvalóan ez a fajta szabályozás csak a szabálysértési törvény hatálybalépéséig fog élni; oda kell majd nagyon alaposan figyelni a különböző törvényeknek a hatályba lépésére, illetve hatályon kívül helyezé sére és ennek az összhangjára, ezt alaposan meg kell majd vizsgálnunk. Nyilvánvalóan ezt majd a bizottsági ülésen fogjuk megtenni. Azt gondolom, hogy az üzletbezárással kapcsolatos vélemények természetesen figyelembe vehetők. Az nem megoldás, hogy lemondun k az üzletbezárás lehetőségéről - ez nem megoldás. Arra, hogy erre szükség van, azok a képviselőtársaim biztosan igenlő válasszal tudnak szolgálni, akik olyan területen működnek, olyan területen választották meg őket, ahol ez a probléma fokozottan jelen va n. Budapest pesti oldalának választókerületeiben kivétel nélkül küzdenek ezzel a problémával. Azt gondolom, hogy itt kellően hatékony szabályozást kell elfogadni. Nem állítom azt, hogy ez a legjobban kijegecesedett verzió, és azt sem állítom, hogy nem tudu nk ennél jobbat alkotni. Ki fog derülni a módosító indítványokkal történő jobbá tehetőség esélye - bízzunk benne! Az nem megoldás, hogy erről az eszközről lemondunk, abban nem lehetünk partnerek, hiszen erre az eszközre szükség van. A MIÉP képviselője álta l felvetett probléma, hogy egy kis település jegyzője adott esetben nem fogja bevállalni azt, hogy él ezzel a hatáskörével, szerintem ez valós, ezzel is foglalkozni kell. Lehet, hogy meg kell adni magasabb szinten akár a közigazgatási hivatalnak, akár a me gyének, akár a rendőrségnek - nyilván ez még vita tárgyát képezheti - ugyanezeket a jogosítványokat, amely esetben a jegyzőt kötelezni lehet arra, hogy a bezárást végre is hajtsa. (11.40) Annyit szerettem volna még hozzátenni, hogy SZDSZes képviselőtársai m felvetései azért problémásak, mert egyre inkább az a meggyőződésem kezd kialakulni, hogy nem tudunk olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amely az ő igényeiknek megfelelne. Ez nem biztos, hogy a mi konstruktivitásunk hiányát jelenti, hiszen azt gondolo m, a legnagyobb ellenzéki párttal a kommunikáció e tárgyban megindult, a felelősségérzet ebből a szempontból, azt hiszem, kellően fontos dolog, de nem fogunk tudni ilyen javaslatot előadni. S amennyiben az ő részükről nem érkezik - kifejezetten az SZDSZre gondolok - olyan javaslat, amelyik ebbe az irányba mutatna, akkor úgy kell megítéljük, hogy ez a szerep nem konstruktív ellenzéki. S ebben az esetben csak ellenzéki handabandázásnak lehetne minősíteni ezt a fajta szerepet, hiszen a kritika nem építő és ne m a javaslat elfogadását célozza, pedig ebben a kérdésben nyilvánvalóan együtt kell működnünk. Annyit szeretnék elmondani, hogy mi természetesen a bűnözéssel szeretnénk leszámolni. Mi természetesen a szervezett bűnözés ellen küzdünk. Mi a bűnözőktől szeret nénk megvédeni a polgárokat, és nem az államtól. Szemléletváltást mi itt nem tudunk foganatosítani, tehát ha az SZDSZnek az a kritériuma, hogy az államtól kell megvédeni a polgárokat, ezt feltehetően egy másik törvényjavaslatban kell szorgalmazni, mert eb be a törvényjavaslatba ez nem fog beleférni. Ilyen értelemben ebben a kérdésben feltehetően nem leszünk tehát partnerek.
