Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2492 és egyéb - például verekedés, közbotrányokozás, részeg emberek kifosztása és így tovább - sza bálysértések miatt a rendőrségnek gyakran kell intézkednie, ott a rendőrség 500 ezer és 1 millió forint közötti közrendvédelmi bírság kiszabásával ösztönözheti az üzletvezetést arra, hogy vendégkörével szemben követelje meg a jogkövető magatartást. Ha ez n em vezet eredményre, akkor helyes, hogy lehetőség nyílik az üzlet ideiglenes bezárására. S ha az üzlet újbóli kinyitása után sem szűnnek meg a problémák, akkor azt is helyesnek tartjuk, hogy a működési engedély is visszavonható legyen, aminek a jogkövetkez ménye, hogy ugyanarra a profilra más személynek se legyen kiadható működési engedély. Ettől még az üzlethelyiség más célra hasznosítható és bérbe adható lenne; például drogdiszkó helyett nyugodtan lehetne fürdőszobaberendezések bemutatótermét nyitni - nyi lván hasznosabb is lenne. A javaslat II. fejezetének gyenge pontját a MIÉPfrakció abban látja, hogy az üzlet ideiglenes bezáratásának és működési engedélyének a visszavonása kizárólag a helyi önkormányzat jegyzőjének a hatáskörébe van utalva. Egyegy bűnb arlang üzemeltetése mögött határozott, agresszív, semmitől vissza nem riadó, nehézfiúkkal körülvett sötét alakok állnak. És mivel az üzlet bezárása jelentős anyagi kárral járhat számukra, ezért hamar előkerülhet a kés, a bokszer, a nuncsaku, sőt még a lőfe gyver is, vagy éppen az ezekkel való fenyegetés. Nem minden jegyző egyéni habitusa alkalmas arra, hogy egy ilyen konfliktushelyzetet felvállaljon. Erre figyelemmel befogadásra ajánlom a belügyminiszter úrnak azt a módosító javaslatot, hogy a helyi rendőrsé g előterjesztése alapján az üzlet ideiglenes bezáratását vagy működési engedélyének hatályon kívül helyezését a megyei vagy fővárosi rendőrkapitány is elrendelhesse. Ezek a személyek lényegesen nagyobb tekintéllyel rendelkeznek a bűnözői körökben, és sokka l hatékonyabban meg tudják magukat védeni, védetni, mint a jegyző. A velük szembeni esetleges brutális fellépés is sokkal több kockázatot és megfontolandó következményeket rejt magában. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy olyan szórakozóhelyek is működnek már ebben az országban, ahová még a rendőrség is csak kommandószinten jár ki razziát tartani. Ilyen méretű problémát kizárólag a jegyző nyakába varrni nem elegendő. Módosító javaslatunk egyébként nem érinti a jegyzőnek a tervezetben megfogalmazott jogosult ságát, csupán kiegészítené azt. A tervezet III. fejezete a prostitúció kezelésének közrendvédelmi szabályait tárgyalja, védett övezetek és türelmi zónák kialakításáról rendelkezik. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja ellenzi az utcai pros titúció legalizálását. Ha ugyanis törvény valamely tevékenységet büntetőjogi vagy szabálysértési szinten tilt, akkor azt az ország egész területére kell alkalmazni, és nem csak az ország egy részén tiltani, más részén pedig engedélyezni. Példaként említem, hogy lopni sem szabad, és ezért a zsebtolvajok részére sem alakítanak ki sem védett övezetet, sem türelmi zónát. A prostitúció területén 1993ban már történt egy nagy visszalépés. Ekkor ez a cselekmény a büntetőjog területéről a szabálysértési jog világáb a költözött vissza. A türelmi zónák kijelölése további visszalépést jelentene. Mivel a szabálysértésekről rendelkező és jelenleg még hatályos 1968. évi I. törvény 92. és 92/A. §a generálisan tiltja a tiltott kéjelgést, valamint a szexuális szolgáltatásra irányuló felhívás elkövetését, ezért a tervezet 9. §a visszalépést jelent még a jelenlegi állapothoz képest is. Ezt a tevékenységet a 18. életévet betöltött ügyfélkör vonatkozásában türelmi zónában megengedné, külön jogszabályban előírt orvosi igazolás bi rtokában. Álláspontunk szerint az ország egész területén sem kiskorú, sem nagykorú személy vonatkozásában nem követhető el ez a szabálysértés, ezért orvosi igazolás kiállítására vonatkozó külön jogszabály megalkotására sincs szükség. Erre tekintettel, ha e zt az indokolást az előterjesztő elfogadja, akkor a javaslat 10. §a is okafogyottá válik.
