Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2493 Egyetértünk a tervezet 11. és 12. §ának rendelkezéseivel, vagyis hogy tilos a televízióban, a rádióban, a sajtóban, szextelefon útján szexuális szolgáltatást felajá nlani, hirdetni és ilyesmiben közreműködni. A sajtótevékenységet, tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó szervezet ebben az esetben 500 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható hirdetésenként. E rendelkezéstől a MIÉPfrakció csodákat ugyan nem vár, mivel ez a rendelkezés csak a Magyarországon megjelenő magyar és idegen nyelvű sajtóra és egyéb műsorszolgáltatóra vonatkozik, ezért hatása nem lehet teljes és hasznos, hiszen a külföldi sajtó olvasói, a külföldi műso rszolgáltató nézői és hallgatói, valamint a külföldi telefonszámokat felhívók részesülhetnek információkban és esetleg szolgáltatásokban. A tervezet IV. fejezete a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény bűnmegelőzési ellenőrzés szabályainak a módosítá sáról rendelkezik. A jelenlegi szabályozáshoz képest a tervezetben szigorítást - vagy legalábbis jelentős szigorítást - sajnos nem tudtam felfedezni. A rendőrségi törvény 35. §a annak a szabadságvesztésből szabadultnak a személyét vonja bűnmegelőzési elle nőrzés hatálya alá, aki kétévi szabadságvesztésből szabadult vagy visszaeső. Ez a kör lényegesen tágabb, mint a tervezet által javasolt kör, amely háromévi szabadságvesztésből szabadult elítéltek esetén jelöli ki ezt az ellenőrzési lehetőséget. Lényegében tehát enyhítésről és nem szigorításról lehet beszélni. A bűnmegelőzési ellenőrzés jogintézményi elődje a rendőri felügyelet - az idősebb bűnözők a mai napig is refnek nevezik. Ezen intézmény működtetésétől nagy áttörést szintén nem vár a MIÉPfrakció. Tula jdonképpen a rendszerváltás előtt a refnek az volt a legfontosabb eleme, hogy a szabadságvesztésből ideiglenesen szabadult elítéltet ellenőrizze a rendőrhatóság, hogy elhelyezkedette már valamilyen munkahelyen a feltételesen szabadult, és utánanézzenek, h ogy meg szokotte jelenni a munkahelyén, tehát rendelkezike a megélhetést biztosító jövedelemmel, vagy pedig bűncselekmények elkövetéséből tartja fenn magát. (10.40) A személyi igazolvány "különleges bejegyzések" rovatába beírt tilalmak betartása - így a kitiltás valamilyen övezetből, vagy eltiltás szórakozóhelyek látogatásától - nem a ref, hanem a közrendvédelmis járőrszolgálat igazoltatásai során volt szúrópróba szerint ellenőrizve. Mivel napjainkban nem kötelező dolgozni, megszűnt a közveszélyes munkake rülés tényállása a Btk.ban és egyébként is munkanélküliség van, csökkent ennek az intézménynek a hatékonysága. A jelenlegi szigorúbb szabályok fenntartását javasolja inkább képviselőcsoportunk, és nem a tervezet által bevezetni javasolt enyhített változat ot. A tervezet 14. §a olyan eljárási és adminisztratív rendelkezések beiktatását javasolja a rendőrségi törvénybe, amit a MIÉP nem ellenez. A bűnmegelőzés ugyanis kombinálható a pártfogó felügyelettel, és e két jogintézmény akár különkülön is alkalmazhat ó. Frakciónk ilyen módon tehát egyetértene a tervezettel. A tervezet V. fejezete az idegenrendészeti és menekültügyi szabályokat tárgyalja oly módon, hogy módosítja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényt. Ezt a MIÉP frakció fokozott figyelemre számot tartó problémának tartja, hiszen a szervezett bűnözés személyi utánpótlása jelentős részben külföldről hozzánk befészkelt személyekből toborzódik, akiknek a távol tartása hazánktól sajnos mái g nem megoldott probléma. Továbbá az ország nemzetiségi és etnikai összetételének a megváltozását is képviselőcsoportunk elkerülendőnek tartja. A tervezet 17. §a vonatkozásában azonban szűkítést javasolunk. A hivatkozott jogszabályhely a bevándorlási enge dély visszavonását a személyazonosító igazolvány kiállításától számított öt év eltelte után kizárja. Figyelembe kellene venni azonban azt is, hogy a bevándorló ez alatt az öt év alatt mennyire tanúsított jogkövető magatartást, ez alatt az idő alatt rendelk ezette jövedelemmel, és fizetette jövedelemadót. Szándékos bűncselekmény elkövetése esetén pedig nem célszerű a bevándorolt számára biztosítani ezt a felmentést. Aki tehát öt évet nem bír ki szándékos
