Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
2478 kétharmados többséggel szabályozandó kérdések köre tetszőlegesen kiszélesíthető lenne, és minden életviszony szabályozása tekintetében az alkotmány ezt írná elő. Ebben az esetben alkotmányos válsághelyzet állhatna elő, hiszen a később nem ilyen arányban megalakítandó parlamentek ezeknek az életviszonyoknak az újraszabályozására végül is alkotmányosan képtelenek lennének. A FideszMagyar Polgári Párt véleménye szerint helyesen döntött a kormány akkor, amikor a tudomány sz ámára valószínűleg még sokáig tartó jogtudományi vita végét nem várta meg, hanem a kormányzati felelősségtől indíttatva ismételten hatpárti egyeztetést kezdeményezett annak érdekében, hogy az ellenzék által korábban elutasított rendelkezésekkel együtt miné l teljesebb törvényt alkothasson a társadalom védelme érdekében. Az egyeztetések során a kormány arra törekedett, hogy az ellenzék által megcsonkított test végtagjait visszavarrja, hogy azokban a vérkeringés megindulhasson, és így olyan törvény születhesse n, amelynek rendelkezései szervesen összefüggnek, és amely törvény így képes rendeltetését betölteni. Szükséges azonban leszögezni, hogy a törvényjavaslat nem az Alkotmánybíróság álláspontja miatt lett csonka, hanem azért, mert az ellenzék elutasítása miat t eleve nem épülhettek be a törvénybe a talán leglényegesebb rendelkezések. (Dr. Hack Péter: Feles többséggel szavaztak!) A kormány 1087. szám alatt ismételten beterjesztette a média segítségével közismert néven maffiaellenes törvényjavaslatnak nevezett ja vaslatot. Ennek kidolgozásakor a kormány a fentebb kifejtett cél érdekében figyelembe vette az ellenzék javaslatait, irányuljanak azok akár a korábbi javaslatban lévő egyes rendelkezések elhagyására, módosítására vagy új rendelkezések megalkotására. Felszó lalásomban mindezt példákkal fogom igazolni. A törvényjavaslat nem új tényállásokat alkot, hanem a már korábban bűncselekménynek minősített magatartások felderítéséhez és így azok megelőzéséhez ad nagyon fontos eszközt a jogalkalmazó kezébe. A javaslat szi nte valamennyi rendelkezése a bűnüldözés két fő törekvése köré csoportosítható, tehát miként erre utalni fogok, vagy a megelőzést, vagy a felderítést, vagy együttesen e két célt szolgálja. (9. 20) Az általános vita keretében a javaslatnak azon rendelkezése ivel kívánok foglalkozni, amelyek a hatpárti egyeztetések során a legtöbb vitát kiváltották, illetve a viták nyomán leginkább megváltoztak. A megelőzés céljait szolgálja a bűnmegelőzési ellenőrzés intézménye, amelynek bírói elrendelésére a korábbinál szűke bb körben van lehetőség. Elsősorban a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények miatt - és ez már önmagában egy szűkítést jelent - elítéltekkel szemben alkalmazható a kettő helyett három évnél súlyosabb büntetés kiszabása - mint alapfeltétel fennál lása esetén. E jogintézmény egyaránt szolgálja a megelőzés és a felderítés céljait. Mindkét cél elősegítése érdekében módosítja a javaslat az idegenrendészeti szabályokat. Az utóbbi öt évben egyre nyilvánvalóbbá vált a szervezett bűnözés és az illegális ha tárátlépés összekapcsolódása. Az embercsempészet és az emberkereskedelem külön üzletággá nőtte ki magát. Az embercsempészek körében növekedett a szervezettség, a konspiráltság, a technikai felszereltség, új, erre specializálódott csoportok jöttek létre a m agyar határtérségben, mely csoportok szoros kapcsolatot építettek ki a szomszédos országok hasonló bűnelkövetőivel. Ma már nemcsak arról van szó, hogy a külföldiek jogellenes beutazásának elősegítése, megszervezése az elkövetők végső célja, hanem ma már az t mondhatjuk, hogy ezen bűncselekmények eszközjellegűek, a jogellenes beutazás megrendelésre, a szervezett bűnözéshez kapcsolódó jelenségek érdekében történik. Az idegenrendészeti szabályok e javaslatban való elhelyezése ma már nem egyszerű törvényszerkesz tési kérdés, hanem a társadalmi jelenségek összekapcsolódásából következő igény. A FideszMagyar Polgári Párt álláspontja szerint az ellenzék igényeinek, illetve az igény szerinti változásoknak a beépítése a javaslatba a kormány
