Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
2477 rendészeti bizottság egyhangúlag, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tekintette ezt a törvén ytervezetet. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Hargitai János képviselő úr, az emberi jogi bizottság előadója. Úgy látom, a képviselő úr jelenleg nincs a teremben, tehát megkérdezem az emberi jogi bizottságot, kíváne előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Így az előre írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót: először Gyimesi József képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja részéről; őt követi majd Gál Zoltán képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Párt és koalíciós partnerei "Az új évezred küszöb én" elnevezéssel megalkotott kormányprogramjukban a bűnözés visszaszorítására, a polgárok biztonságának megteremtésére és szavatolására vállaltak kötelezettséget. A kormány vállalt kötelezettségének tett eleget, amikor is beterjesztette a szervezett bűnözé s elleni törvényjavaslatot, vagyis kísérletet tett a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés jogi hátterének megteremtésére. A T/272. szám alatt bejegyzett törvényjavaslat parlamenti vitája során a kormánypártok és az ellenzéki pártok részletesen ki fejtették álláspontjukat. Mint ismeretes, a törvényjavaslat több, már hatályos törvény rendelkezéseit módosítja, kiegészíti, a végrehajtásukhoz szükséges új szabályokat állapítja meg, illetve a szervezett bűnözéshez kapcsolódó társadalmi jelenségeket vonja jogi szabályozás alá. A javaslatot az ellenzéki pártok többsége elutasította, függetlenül attól, hogy a szavazás a törvényjavaslat egyszerű vagy minősített többséggel elfogadandó rendelkezéseire vonatkozott. Most hadd ne elemezzem ezen álláspont szakmai é rveket alapvetően nélkülöző okait. A törvényjavaslat zárószavazásakor külön határozott az Országgyűlés az egyszerű többséggel, illetve a minősített többséggel elfogadandó rendelkezésekről. A rendelkezések elkülönítésekor figyelemmel volt az előterjesztő ar ra, hogy az Alkotmánybíróság 1993ban meghozott korábbi határozatában kifejtette azt az álláspontot, amely szerint - idézem - "Az alapjogok védelme és érvényesülése szenvedne megindokolhatatlan korlátozást, ha minden változás és továbbfejlesztés, illetőleg a szabályozási koncepciót nem meghatározó részgarancia kétharmados többséghez lenne kötve; vagyis az alkotmány csak koncepcionális kérdésekre vonatkozóan követeli meg a rendelkezés minősített többségi szintjét, míg a minősített törvény egyes rendelkezései nek megváltoztatása vagy továbbfejlesztése egyszerű többségű törvénnyel alkotmányosan megengedett" - mondotta ki ez utóbbit az 1999ben meghozott alkotmánybírósági határozathoz fűzött különvélemény. A törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezése it az Országgyűlés megszavazta, a kétharmados rendelkezéseket elutasította. Az ellenzék által így megcsonkított, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezései alkotmányosságának előzetes vizsgálatát kérte indítványozni a kormány a köztársasági elnök útján. Az Alkotmánybíróság 17/A/1999/2. számú határozatával megállapította, hogy - idézem - "Eddig még nem került elé olyan indítvány, amelynek vizsgálata során kifejezetten abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy az alkotmány rendelkezésein ek megfelelően minősített többséggel megalkotott törvényt egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel lehete módosítani vagy hatályon kívül helyezni". Az Alkotmánybíróság a fentebb megjelölt határozatában, tehát 1999ben ebben a kérdésben nemlegesen foglalt állást. Nem feladatom jelen vita keretében az Alkotmánybíróság újszerű álláspontjának az elemzése, de csak gondoljuk végig, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen furcsa helyzet állhatna elő abban az esetben, ha egy választási eredmény olyan parlamenti tö bbséget eredményezhetne, amikor is a
