Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
2442 indítványok elfogadása esetén túlszabályozottság jönne létre, és veszélybe kerülne az átmenetet koordináló testületek működőképessége. A felsőoktatási szakszervezetek későn érkezett javaslatát, amelyben az előkészítő t estületekben állandó meghívott tagság biztosítását kérik, már nem tudjuk beépíteni a törvénybe. Az új intézmény döntési fóruma az ideiglenes intézményi tanács, amelynek állandó meghívottai a reprezentatív szakszervezetek képviselői. Így érdekvédelmi funkci ójuk nem sérül, és az átalakulás folyamatában biztosított a részvételük. A pénzügyi kérdésekben, a költségvetési előirányzatok megosztásában egyaránt kell figyelni a társuló intézmények pénzügyi biztonságára és a létrejövő új intézmény működőképességének f enntartására. Ezért nem javasoljuk a törvényjavaslatban megfogalmazottaktól történő eltéréseket. Végül a törvényjavaslat harmadik részéről, a felsőoktatási törvényt módosító javaslatokról: a törvényjavaslat negyedik fejezete a hatályos felsőoktatási törvén y legszükségesebb módosításait tartalmazza. A törvényjavaslat vonatkozó bekezdéseihez 33 módosító indítványt nyújtottak be, amelyek a javasolt változtatások pontosítását, bővítését vagy megváltoztatását szorgalmazzák. Elfogadásra javasoljuk a felsőoktatási törvény 4. §ának a főiskola létesítésére vonatkozó pontosítását, valamint a nem állami főiskolák vezetői megbízásának fenntartói hatáskörbe kerülését. Komoly vita bontakozott ki a gazdasági főigazgatók miniszteri megbízatása körül. Az 1993as felsőoktatá si törvény ezt az intézményvezetők hatáskörébe utalta, majd 1995ben egy pénzügyi kormányrendelet módosítása a költségvetési intézményt felügyelő miniszter hatáskörébe helyezte azt. A költségvetés, az államháztartás logikája a fejezetért felelős miniszter felelősségét hangsúlyozza. A felsőoktatás, a rektorok és főigazgatók egyszemélyi felelőssége okán és az autonómia jegyében a gazdasági főigazgatók megbízását az intézmény vezetőjéhez kívánja rendelni. Különös súlyt ad mindennek, hogy a létrejövő egyetemi é s főiskolai központok egyegy nagy város költségvetésével azonos költségvetéssel dolgoznak, amelyek döntő hányada költségvetési forrásból biztosított közpénz. Az elfogadásra javasolt módosító indítvány a megbízást visszahelyezi az intézményvezető hatásköré be, és az eljárási folyamatban biztosít egyetértési jogot a tárca vezetőjének. Ezzel mind az intézményi autonómia, mind a közpénzek feletti kormányzati felelősség biztosítható. A törvényjavaslat vitája során a legszélesebb és legélesebb vita az egészségügy i és agrárintézmények integrációjáról, az egészségügyi és agrárcentrumok létrehozásáról és ezek törvényi szabályozásáról, a felsőoktatási törvény 116. §ának módosításáról alakult ki. (19.40) Az integráció alapvető célja az intézmények fejlődési lehetősége inek elősegítése. Ehhez meg kell találni a változás és az állandóság egyensúlyát. A korábban önálló intézményeket olyan szabályok szerint kell egy intézménnyé tenni, hogy aminek össze kell nőnie, az összenőhessen, és szerves egységet képezhessen. Biztosíta ni kell a változás lehetőségét, de védelmet kell biztosítani a létrejövő nagy intézményeken belül a meggondolatlan átalakításokkal szemben. Elfogadjuk, hogy az egészségügyi és az agrárintézményeknek az új integrált szervezetben is megmaradnak olyan, az éri ntett szaktárcához közvetlenül kötődő feladatai, amelyek nem választhatók el a képzéstől és kutatástól, de a felsőoktatás funkcióit kibővítik. Elfogadjuk, hogy ezen egészségügyi és agrárfeladatok ellátása szervezeti és anyagi védettséget élvezzen úgy, hogy közben nem bontjuk meg az új integrált egyetemek szerkezetét és az integráció elveit. Nem tudjuk elfogadni, hogy ezen feladatok szervezetileg elkülönüljenek a felsőoktatási intézményektől, és a felsőoktatási törvényt megelőző időszak felsőoktatási irányít ási modelljéhez térjünk vissza. Ezen álláspontunkat támogatják a felsőoktatási intézmények, és ennek támogatása megítélésünk szerint az egész magyar felsőoktatás érdeke. Felelősségünk ugyanakkor, hogy olyan együttműködés alakuljon ki az érintett minisztéri umok és a felsőoktatási intézmények között, valamint a kormányzati munka részeként az egyetemek, az Oktatási Minisztérium és a szaktárcák
