Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Az ifjúsági és sportbizottság jelentése Bakonyi Tibor (MSZP) az ifjúsági és sportminiszterhez intézett "Mi a kormány szándéka a sportingatlanokkal?" címmel benyújtott interpellációjáról - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
2373 Vagyis a kérdésre - hogy mi lesz az állami tulajdonban lévő sportingatlanok sorsa - válasz nem sz ületett, ezért mit azt tanácsoltuk, mint ahogy az előző interpelláció esetében is, hogy akkor kerüljön a bizottság és az Országgyűlés plénuma elé, amikor a kormány már önmagával legalább egyetért, és nem vitatkozik másokkal - mert egyelőre belül sincs egye tértés. Egyébként pedig egy sajátos, itt a piros, hol a piros játék zajlik az állami tulajdonú sportingatlanok környékén. Ennek illusztrálásaként hadd mondjam el az UTE esetét. Kezdődött a történet azzal, hogy a Belügyminisztérium és az Újpesti Torna Egyle t között fennálló, 1993ban kelt szerződést a Belügyminisztérium megszegte, és az UTE használatában lévő tizenegy ingatlanból előbb a Szabadsághegyi vendégházat, aztán a Böszörményi úti fedett teniszcsarnokot, majd az elmúlt évben a Budapest VI. kerületi, Eötvös utca 7. szám alatti székházat is elvették az egyesülettől. Az előadás második felvonásaként az Ifjúsági és Sportminisztérium ez év márciusában négy ingatlant átvett, és három sportcélú ingatlan - a Belügyminisztérium kezelésében maradása mellett - használatáról foglalt állást, egyben a margitszigeti teniszsporttelep elvonása is megtörtént ezen akció kapcsán. Lényegében tehát az a helyzet, hogy miközben az egyesület és a minisztérium közötti szerződés él - amely ugyan felmondás alatt van, de szeptemb er 24éig hatályos , az Újpesti Torna Egylet használatában lévő ingatlanokból szép lassan, egyenként kiteszik az egyesület szűrét, és a sportcélú ingatlanok egészen más célra kezdenek hasznosulni. Az újpesti önkormányzat számos alkalommal készséget mutato tt arra, hogy az UTE használatában lévő sportcélú ingatlanokat átvegye, de erre szóban olykor elfogadó, olykor elutasító válaszokat kapott. Mi azért nem fogadtuk el ezt a választ, ami itt, a plénumon elhangzott, vagy azt a kiegészítést, ami a bizottságban elhangzott, mert nem látunk arra garanciát, hogy a más tárcáktól elvont ingatlanok sportcélokra fognak hasznosulni, és nem látunk arra garanciát, hogy a más tárcáktól elvont ingatlanok szakmai tekintetben, gazdálkodási tekintetben is jó kezekbe kerülnének. Hiszen látjuk, hogy a minisztérium a saját feladatai tekintetében csetlikbotlik, még nincs is olyan intézménye, amely képes lenne ezeket a létesítményeket, ingatlanokat kezelni és üzemeltetni, és egyébként meg sorozatosan szorulnak ki sportegyesületek ez ekből az ingatlanokból. Ezért ismételten azt javaslom, hogy az Országgyűlés akkor foglalkozzon ezzel a kérdéssel, amikor a kormány dűlőre jutott, és akkor nyugodt szívvel tudunk igent vagy nemet mondani arra a kérdésre adott válasz tekintetében, hogy mi is lesz a sportingatlanok sorsa. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra jelentkezett Hegyi Gyula, az MSZP képviselője. Megadom a szót. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, néh ány szóban érdemes összefoglalni, hogy milyen történetnek vagyunk a tanúi. Három héttel ezelőtt a Ház többsége szakmai meggyőződésére, szakmai becsületére hallgatva nem fogadta el Deutsch Tamás sportminiszter úr interpellációra adott válaszát. Azóta abban a témában, amelyben az interpelláció elhangzott, semmilyen változás nem történt. Nem oldódtak meg azok a kérdések, ugyanott tartunk, mint ahol előtte tartottunk. A mai lapokban olvasható, hogy Lányi Zsolt és Torgyán József képviselő, illetve miniszter urak követelték, hogy Kovács Attilát mielőbb helyezzék vissza a MLSZ elnöki székébe. Mi ezt már régebben követeltük, de örülünk, hogy kisgazda képviselőtársaink is egyetértenek ezzel a javaslattal. Ezek után azonban meg kell mondanom, hogy a parlamenti szokáso kkal ellentétes és furcsa lenne, ha ugyanazok, akik három hete elutasították a választ, ugyanazt a választ szó szerint, lényegében mindenfajta változás nélkül elfogadnák. Azt hiszem, valakinek számot kell adni a választóknak arról, hogy három hét alatt hog yan változott meg a véleménye ebben a kérdésben. Sokszor elhangzik, hogy a sportot ne rendeljük alá a politikának. A politikának való alárendelése pontosan azt jelenti, hogy koalíciós kényszerből, a nagyobbik kormánypárt fenyegetésé re azok, akik
