Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Döntés az ügyrendi bizottság 14/1998-2002. ÜB. eseti jellegű állásfoglalásának fenntartására irányuló kérelemről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
238 és a nyilvánosság előtt meg kell jeleníten i, és azt gondolom, ez nem gesztus kérdése, hanem ez a Ház normális működési rendje a Házszabály előírásai alapján. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az is érv ebben a vitában, hogy ennél kisebb súlyú kérdések esetében - mint például egy sima ügyrendi javaslat e setében is - a Házszabály úgy rendelkezik, hogy ott is lehetőség van legalább frakciónként egy kétperces vélemény elmondására; nem egy egész ciklust átölelő módosításról van szó, hanem egyszerű ügyrendi javaslat esetében is előírja a Házszabály, hogy joga van minden frakciónak egyegy hozzászólás erejéig erre reagálni. Végül az utolsó kérdéskör, amivel szeretnék foglalkozni: nem tisztázott - és ez a vitában még nem hangzott el , hogy mi az a műfaj, amelyben a Háznak dönteni kell. Országgyűlési határozati j avaslatról van szó? Állásfoglalásról? Már magában a munkarend módosításának kérdésében. Házszabálymódosításról van szó? Házszabályértelemzésről van szó? Ez a kérdés egyszerűen ki van kerülve, márpedig szerintem ez egy megkerülhetetlen kérdés, hiszen ha m ódosítani kívánjuk a Ház eddigi, két cikluson átívelő gyakorlatát, akkor azt gondolom, ennek lehetőségét korrekt módon meg kellett volna vitatni itt a Házban, az érveket, előnyöket, hátrányokat összevetve kellett volna tudni döntést hozni ebben a Házban, m égpedig felfogásom szerint kétharmados többséggel. Tisztelt Ház! Mindezen érvek alapján az egyedi állásfoglalás elutasítását javasoljuk, hiszen az nem támasztható alá a Házszabály írott szövegével, annak logikájából nem következik. Köszönöm a meghallgatást . (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő 3 percben szólhat hozzá. Dr. Kóródi Mária képviselő asszony következik, SZDSZ, háromperces időkeretben. T essék! DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Három percben azért kértünk ismételten szót, hogy kihangsúlyozzuk: a parlament természetes állapota a vita. A parlamentben a vita nem a többség adománya; nem egy kegy, amely et vagy biztosít a kisebbség részére vagy nem biztosít. Ez az ügyrendi határozat, amelynek a fenntartását most kérik, két dolgot mond ki. Az egyik dolog az, hogy a parlament nem a vita színtere, hiszen ha a Házszabály nem rendelkezik arról, hogy vitát lehe t folytatni, akkor nem lehet vitát folytatni. Arról rendelkezik még, hogy a többségnek viszont joga van azt a kegyet gyakorolni, hogy a parlamentben vitatkozik azokról a kérdésekről, amelyek éppen napirendre kerülnek. Azt gondolom, hogy ezzel a döntéssel a zt a nyolcéves hagyományt rúgják fel, amelynek mentén Magyarországon 1990ben a demokratikus parlament megszületett. Önök azt kívánják, hogy a Házszabálytól olyan esetekben térjünk el, amely eseteket nem szabályozza a Házszabály. A Házszabá ly azokat az eseteket szabályozza, amikor nem lehet vitatkozni bizonyos kérdésekről. Ezekről ír tételesen. De az a kérdés, hogy miről is szól itt ez a mostani vita? Mert nem az a kérdés, hogy a folyamatos ülésezésről, annak megszüntetéséről vita után vagy vita nélkül fognak önök többségi döntéssel dönteni, hanem az a kérdés, hogy az a döntés valójában miről szól. Az a döntés pedig arról fog szólni, hogy önöknek, az önök kormányának nem kell minden héten - mint ahogy eddig kellett - elszámolni döntéseivel, b eszámolni tetteiről, kitéve lenni az ellenzéki kritikáknak, hanem minderre csak háromhetenként kerül sor. És önök ezért a látszólagos előnyért képesek felrúgni a demokratikus parlamenti működést, a folyamatosan ülésező parlament rendjét! Azt, amiért nyolc éven keresztül dolgoztunk, amit 1990ben kiharcoltunk, amiről tulajdonképpen a parlamenti demokrácia szól! Ezért a felelősséget önök a történelem előtt - ahogy ezt Hack Péter mondta - vállalni fogják.
