Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Döntés az ügyrendi bizottság 14/1998-2002. ÜB. eseti jellegű állásfoglalásának fenntartására irányuló kérelemről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
239 Most először van olyan házelnöke és olyan ügyrendi bizo ttsága az Országgyűlésnek, amely házelnök és amely ügyrendi bizottság a Házszabállyal és a Ház működésével ellentétes döntéseket hoz. Olyan döntéseket, amelyek nem a parlamenti működés kiterjesztését, nem a demokratikus működés kiteljesedését, hanem ennek beszűkítését és korlátozását jelentik. Ezért valóban felelni fognak! (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) (19.00) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt eln ök úr. Tisztelt Ház! Én azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ne tartsa fenn az ügyrendi bizottság eseti állásfoglalását. Ennek rövid indokolása, csatlakozva képviselőtársaimhoz, ismételni viszont nem kívánom őket: A kérdés vizsgálata során nem lehet eltekinteni attól, hogy ez a kérdés az új munkarendre való áttérés kapcsán vetődött fel, és mindazokat a kérdéseket érinti, amelyeket az eltérés kapcsán kialakult vita már felszínre hozott. Gondolok itt a sajtóvitára és a bizottságban lefolyt vitára is. Tu dom, most nemcsak erről van szó, de nem kerülhető meg az a tény, hogy a Házszabály alkalmazásának lényeges kérdéseiben az elmúlt nyolc évben mindig konszenzusos helyzet alakult ki a kormány és az ellenzék között. Ha a házbizottságban vita alakul ki most, a kkor az Országgyűlés elnöke a kormánytöbbség birtokában gyakorlatilag egyedül határozza meg, vita nélkül az általa ugyancsak most már diszkrecionális joggal összehívott Országgyűlés heti ülésének napirendjeit. Az ügyrendi bizottság e fontos és jelentős tár gykörben meghozott immár második állásfoglalása a kormánytöbbség vitát és ellentmondást nem tűrő döntését jelenti, amely egyoldalúvá teszi a parlament működését. Megítélésünk szerint a Házszabály értelmezésével összefüggő ügyrendi bizottsági állásfoglaláso k csak kétharmados bizottsági döntéssel születhetnének, mert ezek gyakorlatilag továbbépítik a Házszabályt, mintegy módosítják azt. Ilyen helyzetekben, mint ami jelenleg is fennállt, megítélésünk szerint az lett volna az ügyrendi bizottság korrekt és egyér telmű eljárása, ha az elnöki megkeresésre úgy válaszol, hogy a Házszabály ezt egyértelműen nem rendezi, és az eseti döntés helyett inkább előterjeszti azt a házszabálymódosítást, amit egy hatpárti konszenzus után mint javaslatot alakít ki, amire ugyan kés őbb készül, de most már előre meghozta a döntést, ami nyilván egész félévre vagy még tovább is meg fogja határozni a Ház munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Szerény megítélésem szerint sem engedhető meg ez az állapot, ennek a helyzetnek a konzerválása és immá r országgyűlési döntéssel történő megerősítése, éppen ezért én tisztelettel kérem, hogy a Ház a FideszMagyar Polgári Párt fenntartásra irányuló kérelmének ne hagyjon helyt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Me gadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak háromperces időtartamra. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Engedtessék meg, hogy én rögtön a Csákabonyi Balázs képviselő úr által elmondottakhoz csatlakozzak. Nagyon örülök, hogy a képvi selő úr is azon az állásponton van, hogy a Házszabály ezt a vitát nem rendezi. Az ügyrendi bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy házszabálymódosítást kezdeményezzen, mivel az köztudomásúan kétharmados többséggel való országgyűlési határozat, ebben a kérdésben pedig minél előbb dönteni kellene a parlamentnek, nem volt lehetőség arra, hogy kéthárom hónapos különféle vitákat kezdeményezzünk. De, tisztelt Országgyűlés, mint ahogy elmondottam volt Hack Péter felszólalásával kapcsolatban, az ügyrendi bizo ttság arra az álláspontra
