Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Döntés az ügyrendi bizottság 14/1998-2002. ÜB. eseti jellegű állásfoglalásának fenntartására irányuló kérelemről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
237 darócruhát húznának és némi hamut öntenének a fejükre, azért néhány kérdésben szeretném precizírozni a képviselő úr által elmondottakat. Tehát ahogy az nagyon helyesen elhangzott, a házbizottságban felmerült annak lehetősége, hogy vitassuk meg ezt a kérdést. A Ház elnöke, a házbizottság elnöke felajánlotta ezt a lehetőséget az ellenzéki párt ok képviselői számára. Emlékezetem szerint Vancsik képviselő úr volt, aki nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, és jelentkezik a sarokban Kuncze képviselő úr, ő sem kívánt élni a lehetőséggel. Ott kifejtettük: miért ne vitathatnánk meg ezt itt? A kormánypá rtok egyezően azon az állásponton voltak - ellentétben a Hack képviselő úr által mondottakkal , hogy jöjjön ide ez a vita, vitassuk meg, beszéljük meg, szavazzunk. Ők nem kívántak élni a lehetőséggel. Persze hozzáteszem, hogy nekünk túl sok érvünk már nin csen ebben a kérdésben, hiszen több helyen többször elmondottuk, a frakció, a képviselőcsoport nem igazán kíván hozzászólni az érdemi vitához sem, hiszen csak az MSZP frakcióvezetőhelyettesének az érveit tudnánk megismételni. Ő mondta azt, hogy ez a három hét tervezhető, az ellenőrzés megoldott, és nem ellentétes a Házszabállyal. Tehát mivel nem kívánok csatlakozni a Szocialista Párt frakcióvezetőhelyetteséhez, ezért nem fogunk részt venni a vitában, de szeretném rögzíteni, hogy felajánlottuk a vita lehet őségét. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP, még az első körben, ötperces időkeretben. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! V alóban az ügyrendi bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a kérdés megvitatása abba a sorozatba illik, ahogy immár fél tucat hasonló kérdésben az ügyrendi bizottság a Házszabály mintegy átértékelésével eljárva olyan álláspontot, ál lásfoglalást alakított ki, amely aktuálisan a kormánykoalíció törekvését, szándékát támasztja alá. Emlékeztetésül hadd idézzek vissza néhányat ebből a sorból. Ilyen volt a Hack Péter által idézett állásfoglalás, amely szerint a "hetente" kifejezés az értel mező szótár állításaival ellentétben nem azt jelenti, hogy minden héten. Ilyen, hogy a miniszterelnök nem köteles megjelenni az Országgyűlés bizottsága előtt. Vagy ilyen jellegű volt az, amely a kisebbség bizottsági meghallgatási kezdeményezési jogát a töb bség támogatásához, napirendi elfogadásához kötötte. És ez a legutolsó, ez valóban érdekes gyöngyszem, egy olyan súlyú kérdés, hogy a Magyar Országgyűlés az elkövetkezendő fél évben milyen munkarendben, milyen heti rendben folytatja a munkáját, az állásfog lalás értelmében mindennemű vita nélkül, egy egyszerű gombnyomással eldöntendő kérdés. Megítélésünk szerint az ügyrendi bizottságnak ez az állásfoglalása nem fogadható el. Azért nem fogadható el, mert eltér a Házszabály írott szövegétől. Ellentétben azzal, amit Rubovszky, illetve Salamon képviselőtársaink fölvetettek, hogy nincs benne a Házszabályban, hogy vitával határoz, szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra: az sincs benne, hogy vita nélkül határoz. Márpedig egy ilyen kérdésben, ha a Magyar Or szággyűlésben ülünk, amelynek természetes állapota a vita és a vita folytatása, én azt gondolom, az az érv a helytálló, amely úgy szól: ahol a Házszabály nem kívánt vitát folytattatni, ott pontosan rögzíti, hogy vita nélküli határozathozatalról van szó. Mi után ebben a kérdésben ez nincs benne a Házszabályban, az a megállapítás, amelyet az ügyrendi bizottság állásfoglalása tartalmaz, hogy nem biztosítja a vitát, az én fogalmazásom szerint azt jelenti, hogy a Házszabály nem tiltja a vitát. Ha pedig nem tiltja a vitát, akkor úgy gondolom, ezt a vitát korrekt módon le kell folytatni. Másrészt azt gondolom, érv ebben a vitában az is, hogy a Házszabály logikájában végigkövethető a kisebbségi álláspont tisztelete és megjelenítésének joga. Ha egy ügyrendi vitában va gy egy ilyen jellegű kérdésben a házbizottság ülésén nincs egyetértés, akkor ez azt jelenti, hogy ott van kisebbségi vélemény. Ha van kisebbségi vélemény, akkor azt gondolom, ezt a kisebbségi véleményt a Ház előtt
