Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Döntés az ügyrendi bizottság 14/1998-2002. ÜB. eseti jellegű állásfoglalásának fenntartására irányuló kérelemről - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
234 kormánypárti frakciók készek voltak arra, hogy egy ilyen vita lefolytatását itt az Országgyűlésnek lehetővé tegyék. Az előadottakra figyelemmel kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés az ügyrendi bizottság álláspontját tartsa fenn, azaz a FideszMagyar Polgár i Párt indítványára szavazzon igennel. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok fejthetik ki álláspontjukat 55 perces időkeretben. Jelentkezett dr. Hack Péter képviselő úr, S ZDSZ. Tessék, öné a szó! DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság javaslatát elfogadók azt az egykori, szocialistának nevezett jogelvet vallják, hogy amit a szabályozás megenged, azt szabad, amit tilt, azt nem szabad, szemben azzal a demokratikus jogelvvel, hogy amire nincs tilalmi szabály, azt szabad. A Házszabály részletes tanulmányozása meggyőzhet bárkit arról, hogy a Házszabály tételesen minden egyes esetben expressis verbis kizárja a vitát, amikor a Házszabály alko tója nem akar vitát folytatni. Így a 7. § (3) bekezdésében a mandátumvizsgálatról; a tisztségviselők megválasztásáról; a sürgősségi indítványról; a házbizottság napirendi javaslatáról; akkor, ha az elnök nem ad egy képviselőnek szót, vagy ha ezt a napirend előtti felszólalásnál teszi és a képviselő mégis szólni akar; a gépi szavazás elrendelésekor; a szavazás módjának meghatározásakor; a törvény sürgős kihirdetésének kérelménél, valamint a kivételes eljárás házbizottsági indítványozásánál. Minden egyes eset ben a Házszabály szövege úgy szól, hogy ezekben a kérdésekben a Ház vita nélkül határoz. Van három eset, amikor korlátozott vitát tesz lehetővé a Ház: ez előbb is megtörtént a mentelmi ügyekben, az eddig még elő nem forduló összeférhetetlenségi ügyekben, v alamint az ügyrendi vitáknál részletesen szabályozza a Ház, hogy ki szólhat hozzá, és rajtuk kívül vita nélkül határoz a Ház. Az itt szóba kerülő kérdéskör egyébként konkrétan egy nagyon nagy horderejű kérdéskör, hiszen 1867 óta a magyar közjogi hagyomány szerint az Országgyűlés hetente ülésezett. Ez a közjogi hagyomány a Rákosi- és a Kádárérában tört meg, 1990ben helyreállt, és most újra megtörni látszik a hetenkénti ülésezés közjogi hagyománya. Erről a kérdésről - mondja az ügyrendi bizottság - nem lehe t vitát folytatni. De felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ha elfogadják az ügyrendi bizottság állásfoglalását, akkor a jövőben nem lehet vitát folytatni a Ház működésével kapcsolatos vitás kérdésekről! Hiszen a Házszabály 23. §ának f) pontj a kimondja, hogy az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekről a házbizottság hoz döntést. Ha a házbizottságban nincs megállapodás, akkor a Háznak kell dönteni, de úgy, hogy a vitás kérdésről nem is vitatkozhat, csak a házbizottság zárt ülésén, a közvélemény sem tudhatja, hogy miről folyik a döntés. Vagy nem lehet vitát folytatni a hiányzás igazolásának rendjéről, ha például a házbizottság ülésén nem állapodnak meg a frakciók, vita alakul ki közöttük, hogy hogyan kell az igazolásokat kiadni vagy hogyan nem szabad, erről az ügyrendi bizottság mostani állásfoglalása szerint nem lehet majd vitát folytatni. Nem lehet például a jegyzőkönyv szövegének helyesbítését kérő és a helyesbítési kérelemnek helyt nem adó házbizottsági döntésről sem itt a plenár is ülésen vitát folytatni, hanem vita nélkül fog a Ház dönteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem szerint ez abszurdum! (18.40) A Házszabály tételes szövegéből az következik, hogy a Házszabály tekintettel van a parlament intézményének történelmi hag yományára. A parlament arra jött létre, hogy vita folyjon a parlamentben, és a vitát csak akkor nem folytatjuk a parlamentben, ha ezt tételesen, kétharmados szavazással a Házszabály alkotója, az Országgyűlés kizárja. Mindazokban az esetekben, amelyekben a Házszabály alkotója nem akart vitát folytatni, a Házszabályban tételesen kizárta a vita lefolytatását.
