Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP):
2266 Az előző ciklusban nagyon nagy előrelépés történt ebben az ügyben, amikor a személyi jövedelemadó egy százalékáról szóló törvényt elfogadtuk, a közhasznú szervezetekről szóló, közismert nevén nonprofit törvény is jelentős előrelépést mutatott ebben az irányban. Má s kérdés, hogy ezeken a törvényeken esetleg lehet és kell módosítani. Szeretnénk is, ha a parlament szűkös napirendjébe ezek a törvények beleférnének, együtt a társadalmi szervezetek ingatlanhoz való juttatásával. Hisszük, ha a háromhetes tárgyalási időről sikerül visszatérni az egyhetes tárgyalási időre, akkor ősszel elénk kerülhetnek ezek a törvények, hiszen a kormánypártok részéről is felmerült ezek módosításának a szükségessége. (A jegyzői széket Herényi Károly és Kapronczi Mihály foglalja el.) Most a zonban világosan látni kell, hogy a civil szervezetek egy része - ahogy ezt Halász János alelnök úr helyesen elmondotta - működési célra mindenképpen igényt tart, jogosan tart igényt ezekre a nagyonnagyon szerény összegekre, hiszen a személyi jövedelemadó egy százalékából döntően és alapvetően helyi kezdeményezések részesülnek. Ez helyes, ezen nem kell vitatkozni, hiszen az állampolgár maga előtt az iskoláját támogató szervezetet, a helyi kórházat támogató szervezetet, helyi civil szervezetet lát és nem ol yan országos vagy regionális szervezeteket, amelyek működésére szintén szükség van a demokráciában, de talán az egyes állampolgár előtt támogatásként nem jelennek meg olyan nyilvánvalóan, mint saját gyermeke, saját környezete érdekei. Ezért van szükség arr a, hogy ezt az igen szerény összeget továbbra is kiosszuk. Azt gondolom, a bizottság 14 tagja, amikor erre a munkára vállalkozott, valamiképpen tudta, hogy pofozógépe lesz azoknak a szervezeteknek, amelyek kevés pénzt kapnak, azoknak a sajtószerveknek, ame lyek leginkább ebbe a pénzosztási mechanizmusba kötnek bele jogosan vagy jogtalanul, nyilván jogos kritikát is megfogalmazva. Tudni kell, hogy a civil szféra igen komoly közpénzekkel gazdálkodik. Közpénznek tekinthetjük azt is, ami az adóátutalás miatt nem jut el a költségvetéshez, hanem a civil szervezetekhez jut el. Költségvetési támogatásnak vagy költségvetési pénznek nevezhetjük a nagy alapítványokhoz kerülő közpénzeket és azt a 6 milliárd forintot, ami a legkülönbözőbb minisztériumoknál, tárcáknál jele nik meg. Ilyen értelemben mi a kormányzati szervek által rendelkezésre álló pénz 5 százalékáról döntöttünk, hatpárti alapon, hosszú vita után és nyilvánosan 1200 szervezet javára. E döntési mechanizmus minden fázisa nyilvános volt, ellenőrizhető, és ha rés zletekben talán tévedtünk vagy a részletekben nem is tudtuk a lehető legméltányosabb döntést hozni, az bizonyos, hogy a nyilvánosságért és azért, hogy ellenőrizhető módon folyt minden, vállaljuk a felelősséget. (17.30) Bizonyos, hogy egyes tárcáknál - hall juk a környezetvédő szervezetek panaszait - egyelőre nem folyt ilyen gondossággal a munka, éppenséggel nem jutottak pénzükhöz a különböző szervezetek. Reméljük, hogy ebben az év további részében javulás történik, és a társadalmi szervezetek bizottságának e gyik feladata, hogy ellenőrizze a különböző minisztériumoknál a civil szervezetek számára folyó pénzosztást. Remélem, hogy miután alapvető feladatunkkal, a 317 millió forint kiosztásával végeztünk, akkor valóban konstruktív szándékkal, az együttműködés sze llemében, de meg tudjuk vizsgálni, hogy egyes tárcáknál hogyan halad a civil szervezetek támogatására szolgáló pénzek kiosztása. A működési támogatásra megy ez az összeg, nagyon kevés, tudjuk, hogy kevés, nagyon sok szervezettől hallottuk, hogy igen kevés, de valami minimális biztonságot ad ahhoz, hogy legalább a telefonjukat ne kapcsolják ki, hogy ne lakoltassák ki őket a helyiségükből, és lehetőségük legyen arra, hogy egy minimális indulótőke birtokában működjenek, és sokszor ennél sokkalsokkal több pénz t megszerezzenek hasznos működésükhöz. Kilencéves története van ennek a pénzosztásnak, voltak idők, amikor paritásos bizottság volt, amikor az ellenzék és a kormánypárt azonos arányban vett részt a bizottságban; most pártalapon, mandátumarányosan állt föl a parlamenti bizottság. Azt tudom mondani, amit Bognár László elnök
