Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2-án Budapesten aláírt egyezmény megerősítése tárgyában benyújtott országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter, a napirendi bizottság előadója:
225 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenünk. Kérdezem, vane ezzel kapc solatosan bárkinek észrevétele. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó, Strasbourgban, 1996. május 9. napján kelt Európai Megállapodás ki hirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 335 igen, 0 nem szavazattal és 0 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2án Budapesten aláírt egyezmény megerősítése tárgyában benyújtott országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Sor on következik a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2án Budapesten aláírt egyezmény megerősítése tárgyában benyújtott országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határoz athozatal. Az előterjesztést H/588. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig H/588/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Gógl Árpád egészségügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék, miniszter úr! (18.00) DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi m iniszter, a napirendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális biztonsági egyezmények - korábbi terminológia szerint szociálpolitikai egyezmények - tárgyi hatálya alapvetően a társadalombiztosítási, nevezetesen az egészségbiztosítás i és nyugdíjbiztosítási ágazatokra terjed ki. A jelenlegi európai követelményekhez közelítő, illetve azoknak megfelelő, s különösen a vándorló munkaerő és a szabadon mozgó polgár szociális biztonságára vonatkozó kétoldali egyezmények létrehozása rendkívül indokolt. A Magyar Köztársaság számára ez kettős feladatot jelent. Egyrészt felül kell vizsgálnia a már meglévő, több évtizede hatályos, elsősorban középkeleteurópai országokkal létesített, ma már korszerűtlen megállapodásokat, másrészt minél több, első sorban európai uniós tagországgal kell rendeznie e tárgyú egyezményes kapcsolatait. A kétoldali szociális biztonsági egyezmények létrehozása a csatlakozásra történő felkészülés fontos eleme, hiszen ezek az egyezmények mindenképpen figyelembe veszik az Euró pai Unión belül vándorló munkaerő szociális biztonságára vonatkozó legfontosabb koordinációs eszközöket, mint például az ellátásokhoz való jog biztosítását, a már megszerzett jogosultságok fenntartását és érvényesítését, a jogosultsági időtartam egybeszámí tásának lehetőségét, az ellátások exportját, az arányos teherviselést. A fent említett követelmények figyelembevételével egy új típusú szociális biztonsági egyezmény létrehozása hosszú évek előkészítő munkáját igényli. A Budapesten 1998. május 2án aláírt magyarnémet szociális biztonsági egyezmény tulajdonképpen az első korszerű és példa értékű egyezményünk, hiszen a Svájci Államszövetséggel 1996ban aláírt megállapodásunk tárgyi hatálya elsősorban a nyugellátásra terjed ki. A magyarnémet egyezmény létreh ozását természetesen speciális körülmények is indokolták, mint például a Németországi Szövetségi Köztársaság és a
