Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2-án Budapesten aláírt egyezmény megerősítése tárgyában benyújtott országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
226 Magyar Köztársaság közötti politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a korábbi magyarNDK szociálpolitikai egyezmény megszüntetése. Tisztel t Ház! Engedjék meg, hogy az egyenlő elbánás alapelvén nyugvó magyarnémet szociális biztonsági egyezmény néhány tartalmi elemére felhívjam szíves figyelmüket. Az egyezmény tárgyi hatálya kiterjed az egészség- és balesetbiztosítás, valamint a nyugdíjbizto sítás területeire, a vonatkozó jogsegély, az ellátások exportjának és a jogviták rendezésének szabályaira; személyi hatálya mindazon személyekre, valamint igényjogosultság hátramaradt hozzátartozóikra, akik az egyezmény tárgyát képező fent említett társada lombiztosítási jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az egyezmény főszabályként kimondja, hogy a munkavállalók biztosítási kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a foglalkozást folytatja, akkor is, ha a m unkaadó a másik szerződő állam területén van. A különleges rendelkezések között az egészség, a balesetbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései szerepelnek. Az egészségbiztosítás különleges rendelkezéseinek lényege, hogy a biztosítási köteleze ttség, az önkéntes biztosításhoz való jog, az ellátásokra való igényjogosultság és az ellátások nyújtásának időtartama tekintetében mindkét szerződő félre a saját jogszabályai az irányadók. Azonban meghatározott esetben egybeszámítják a két országban szerz ett biztosítási vagy annak tekintendő időket, amennyiben azok nem azonos időszakra esnek. A természetbeni ellátások nyújtásánál felmerült költségeket az illetékes teherviselő köteles megtéríteni az ellátást nyújtó teherviselőnek. A balesetbiztosítással ka pcsolatos szabályok az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetére járó biztosítás speciális kérdéseit rendezik. Az általános szabály szerint az illetékes biztosító teherviselő a saját jogszabályai szerint állapítja meg és folyósítja az ellátásokat. A nyugdíjbiztosításnál a főszabály értelmében a nyugdíjjogosultságot a szerződő államok alapvetően saját jogszabályaik szerint bírálják el. Tisztelt Ház! Megítélésem szerint a magyar államnak jelentős érdeke fűződik a magyarnémet szociális biztonsági egy ezmény megerősítéséhez. Kijelentem ezt annak tudatában is, hogy az egyezmény alkalmazása, rendelkezéseinek végrehajtása költségeket keletkeztet a teherviselőkre, végső soron az államra. E költségek elfogadható korlátok közé tereléséről kormányhatározat ala pján dolgozunk ki társszerveinkkel és külföldi partnereinkkel megoldást. Meggyőződésem, hogy a magyarnémet szociális biztonsági egyezmény mind a két ország közötti kapcsolatok, mind az európai integrációs folyamat szempontjából a Magyar Köztársaság és ter mészetesen állampolgárai számára elengedhetetlenül fontos. Kérem a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés erősítse meg az egyezményt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter úr. Hegyi Gyula képviselő úr, MSZP, kért rövid fe lszólalási lehetőséget. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Szocialista Párt természetesen támogatja az egyezményt és annak kihirdetését, annál is inkább, mert annak idején dr. Kökény Mihály egészségü gyi miniszter, jelenlegi szocialista képviselő írta alá magyar részről. Azt kérjük a tisztelt kormánypártoktól - akik nyilván megszavazzák ezt a határozatot , amennyiben a Szocialista Párt nemcsak nemzetközi, hanem belföldi tekintetben is új kezdeményezés ekkel él a szociális biztonság növelése érdekében, akkor ugyanilyen egyöntetűséggel támogassák további kezdeményezéseinket, mint a jelenlegit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
