Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2230 A tervezett szabályozás nem teljesítené az alapjogi korlátozás mellőzhetetlen követelményeit, nevezetesen a szükségességet és az arányosságot, ugyanis a vízumkötelezettség, a határkörözés és a határfigyel őzés a tervezett készletező adatgyűjtés nélkül is megfelelő eszköz az idegenrendészeti, a bűnmegelőzési, a bűnüldözési, illetve nemzetbiztonsági érdekek érvényesítésére. Vitatható az a szabályozási logika, amely szerint minden határátlépő külföldi potenciá lis bűnelkövető, ezért regisztrálásuk bűnmegelőzési, bűnüldözési érdeket szolgál. Ez a bűnmegelőzés értelmezésének elfogadhatatlan kiterjesztése, a külföldi állampolgárok totális határellenőrzésének nehezen indokolható bevezetése lenne. Ugyanakkor, az adat védelmi biztos úr is kifejezi, hogy nem lenne kifogásolható egy olyan szabályozás, amely felhatalmazná a határőrséget arra, hogy a határon belépő külföldi gépjárművek kötelező regisztrálása mellett a gépjárművel belépő külföldi hozzájárulása esetén az orsz ágból való kilépéséig nyilvántartásba vegyék a külföldi személyazonosító adatait, és kilépéskor ellenőrizzék, hogy a gépjárművel ugyanaz a személy hagyja el az országot, akit korábban regisztráltak. Ez bűnmegelőzési érdekkel alátámasztható rendészeti szolg áltatás lenne, amely a személyes adatok védelmének követelményeivel is összeegyeztethető. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat szükséges, céljai helyesek, szabályozási megoldásai általában meg felelőek. Az adatvédelmi biztos úr által felvetett aggályokra megoldást lehet találni megfelelő módosító indítványokkal. Ezeket természetesen be kívánjuk nyújtani. Módosító indítványaink elfogadása esetén a törvényjavaslatot támogatjuk és azt meg fogjuk sz avazni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kiszely Katalinnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Őt kö veti majd Horváth Balázs képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. KISZELY KATALIN , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A bűnügyi nyilvántartások létrehozását egy évszázaddal eze lőtt egész Európában az a felismerés tette szükségessé, hogy a bűnözés elleni eredményes fellépés csak folyamatosan gyűjtött, rendszerezett és kezelt adatok birtokában lehetséges. Az első bűnügyi nyilvántartás a Csemegikódexszel egy időben, 1885ben jött létre. Ez 1887ben bővült már az arcképek nyilvántartásával, 1909ben pedig már az ujjlenyomat daktiloszkópiai vizsgálatainak a nyilvántartását is tartalmazta már a bűnügyi nyilvántartás. A bűnügyi nyilvántartás integrációs háttere az 1959ben, Strasbourgb an aláírt bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény. (14.40) Ezen egyezményt az 1994. évi XIX. törvény integrálta a magyar jogrendszerbe. A kormány T/1085. szám alatt nyújtotta be törvényjavaslatát a bűnügyi nyilvántartás normáinak újraalkotása és a hat ósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának jogi szabályozása tárgyában. Ezen javaslatot nem lehetett elválasztottan kezelni a szervezett bűnözésről szóló törvénymódosítástól, valamint a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módo sításától. A készülő új törvények mindegyike az eddigitől alapvetően eltérő szabályozást kísérel meg a különleges személyi adatok kezelése, feldolgozása és védelme tekintetében. Az adatvédelmi törvény módosításának 1. §a kettéválasztja az adatkezelés és a z adatfeldolgozás fogalmait. Az előbbit a személyes adatok gyűjtéseként, felvételeként, tárolásaként, feldolgozásaként, hasznosításaként és törléseként, míg az utóbbit adatkezelési műveletként és technikai feladatok elvégzéseként definiálva. Ezen javaslat is a fentiek szerint elkülöníti egymástól az adatkezeléssel és
