Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2231 az adatfeldolgozással foglalkozó személyeket, az előbbieket nagyobb jogkörrel, és egyben - ami igen lényeges és új elem - kártérítési felelősséggel látja el. Lényeges módosításként értékelem, h ogy az adatvédelmi törvény módosítási javaslatának 5. §a kötelezővé teszi az adatkezelő számára, hogy az érintett kérelmére tájékoztatást adjon az általa kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, cí méről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kapták meg az adatokat. Álláspontom szerint az adatvédelmi törvény ez irányú módosítása teremtheti meg csupán annak a lehetőségét, hogy a szerve zett bűnözés elleni küzdelem és a bűnügyi nyilvántartás jogszabályi feltételeinek szigorítása és átláthatóbbá tétele indokolatlanul ne sérthessen állampolgári érdekeket. Ezen cél eléréséhez természetesen szükségessé válik majd az adatkezeléssel és feldolg ozással foglalkozó szervek és személyek áttekinthető elvek szerinti ellenőrzése, továbbá mulasztásaik és szándékos kötelességszegésük konzekvens és szigorú szankcionálása. E vonatkozásban mindenféleképpen módosításra szorulna a Btk. 177/A. és 177/B. §aiba n meghatározott jogosulatlan adatkezelés vétségének és a különleges, személyes adatokkal visszaélés bűntettének törvényi tényállása. Ezeknek a jelenlegi büntetési tételeit álláspontom szerint szigorítani kellene, valamint az adatfeldolgozót magát fel kelle ne venni a törvényi tényállás diszpozíciójába. Tudniillik ha ezt nem tesszük meg, a módosítás elmaradása esetén, ha a büntetőjogi norma nyelvtani értelmezését vesszük, eszerint - tehát a jelenleg hatályos törvények szerint - az általam felsorolt két törvén yi helyen, miután az adatfeldolgozó nincs felvéve a diszpozíciójába, az abban megjelölt magatartást tanúsító adatfeldolgozó nem büntethető. A szervezett bűnözéssel foglalkozó jogszabálytervezet értelmező rendelkezései visszautalnak az adatvédelmi törvénybe n meghatározott adatkezelési és adatfeldolgozási fogalmakra. A személyes adatok kezelésével foglalkozó VI. fejezet a rendőrségi és a vámtörvény módosításairól rendelkezik, lényegesen kibővítve az információgyűjtést, az adatkezelést, ezen hatóságok nyomozat i jogkörét is bővíti; a titkos adatszolgáltatás és az adatszolgáltatás terén van némi korlátozás. A javaslat indokolásából egyértelművé válik, hogy a szervezett bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépés indokolja a nyomozóhatóságok adatkezelési és adatszolg áltatási jogkörének a bővítését. Erről magam is így gondolom, hogy szükségszerű. A rendőrségi adatkezelésnek kölcsönösségi alapon nyitottá kell válnia más országok nyomozó hatóságai felé is, mint ahogyan például az Europol keretébe tartozó országoknál ez m ár általános gyakorlattá vált. Fontos szempont, hogy az egyes országok adatkezelési rendszereinek kompatibilitása mihamarabb és széles körben megvalósuljon. A kormány jogalkotási programjában szereplő Europolegyezményről szóló, valamint az ehhez kapcsolód ó egyéb Europoljogszabályok magyar jogrendszerbe történő beiktatásáról rendelkező normák alkalmazása kapcsán a bűnügyi adatkezelés megfelelő minősége elengedhetetlen követelménnyé kell hogy váljon. A törvényjavaslat I. fejezete tartalmazza azokat az alapv ető rendelkezéseket, amelyek a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatok jellegére, csoportosítására, a nyilvántartással érintett személyi és tárgyi körre, a nyilvántartás ellenőrzésére és az egyes esetekben kötelezően előírt, önálló nyilvántartás kialakításá nak szempontjaira általánosságban vonatkoznak. A bűnügyi nyilvántartás csoportosítási szempontjait álláspontom szerint a törvényalkotó helyesen ragadta meg, tehát a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a gyanúsítottak nyilvántartási elkülönítése, valamint az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek és a DNSprofilok önálló nyilvántartásba helyezése indokolt. Nagyon jó rendelkezésnek tartom a 6. §ban foglaltakat, ez is garanciális jogszabályi rendelkezés: a nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Le gfőbb Ügyészség látja el. A bűntettesek nyilvántartása - ez a törvényjavaslat II. fejezete - precízen összeállított rész; a személyi adatok pontos lajstromba vételén kívül kiterjed az elítélt által elkövetett bűncselekmény megnevezésére, minősítésére, elkö vetési alakzatára, idejére, a visszaesői minőségre, az alkalmazott
