Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. évi törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1... - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
2179 Teljesen elképesztő az az elgondolás, mely szerint a jövőben a munkáltató állapíthatná meg az úgynevezett káló mértékét. Ez nagyon jelentős szabály, hiszen az alapfogalomból is kiderül, hogy egyrészt az a leltárhiány, amin ek az oka ismeretlen, másrészt pedig a forgalmazási veszteség és a tényleges hiány közötti különbség - márpedig a jogalkotó ezt nyilván nem ismerte. A mai gyakorlatban az van, hogy igenis a kollektív szerződésekben állapodnak meg a forgalmazási veszteség m értékéről. Egészen furcsa lenne az a gyakorlat, hogy azokon a helyeken, ahol nincs kollektív szerződés, a munkáltató mondja meg, hogy mennyi a forgalmazási veszteség, míg másutt, esetleg a szakszervezettel vagy más érdekvédelmi szervezetekkel kellene egy a lkufolyamat keretében megállapítani azt, hogy mennyi legyen a forgalmazási veszteség. Ennek egyenes következménye, hogy a kollektív szerződéseket, már csak kényelmi szempontból is, nem beszélve a mértékről, nyilvánvalóan felmondanák a munkáltatók. Nem hisz em, hogy ez a kollektív szerződéses rendszert erősítené a jövőben. Úgy gondolom, ezt mindenképpen át kellene gondolni, hogy ne a munkáltató állapíthassa meg a káló, illetve a forgalmazási veszteség mértékét. Végül pedig: valami egészen különös ok miatt sze repel ebben egy olyan szabály, amit, megmondom őszintén, nem is igen értek. Bár nem vagyok jogászember, de azért úgy gondolom, hogy ha a munkáltató megállapítja a kártérítés mértékét, és ezt határozatban közli a munkavállalóval, akkor azért itt van jogorvo slati lehetőség! Márpedig a leírt szöveg szerint egyáltalán nincs, vagyis ezt azonnal végre is hajtja: levonják a dolgozótól. Úgy gondolom, legalább meg kellene hagyni a bírói utat, hogy igenis legyen mód arra, hogy bíróság előtt lehessen érvényesíteni ezt a kártérítési igényt. Annál is inkább jogosnak gondolom ezt az általános jogelvektől függetlenül, hiszen még az itt megismert két oldal is rengeteg szabályt ír le, amelyeket a munkáltatónak kell teljesítenie ahhoz, hogy egyáltalán a leltárfelelősséget, il letve ennek megfelelően a kártérítést, a kárigényét érvényesíteni tudja. Úgy gondolom, az mégis furcsa lenne, hogyha a munkáltató ezekután saját maga dönthetné el, hogy igen, én ezeket a feltételeket teljesítettem, holott előtte két oldalon keresztül erről szól a szabály. Úgy gondolom, a jogalkotónak, ha másként nem, legalább bizottsági módosító indítványok kapcsán jeleznie kellene, hogy mód van a jogorvoslati lehetőségre, és nem közvetlenül kerülne érvényesítésre a kártérítési határozat. Végül pedig még eg yszer felhívom a kormány figyelmét arra, hogy ezzel a csoportos leltárfelelősséggel olyan zavart okoz - túl az általános értetlenségen , ami a gyakorlatban abszolút alkalmazhatatlanná teszi ezt, illetve számos munkajogi, munkaügyi pert fog elindítani - ez t még egyszer át kellene gondolni! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredeti javaslatunk arról szól, és ezt tartalmazza a 49. pont is, hogy a leltárfelelősség további részletesebb szabályozására egyáltalán nincs szükség, sőt azt gondolnánk, hogy azt az utalás, amelyik arról szól, hogy ezt kollektív szerződésben mindenképpen szabályozni kell, ezt sem tartjuk indokoltnak. (13.20) Azt gondoljuk, hogy az ilyen vétlen felelősséget egyáltalán nem kellene szabályozni, ez egy üzleti kockázati kategó ria. De ha már a kormány mindenképpen a munkáltatóknak akar kedvezni és meg akarja engedni, hogy áthárítsák az üzleti kockázatot, akkor legalább a szabályokat kellene úgy összeállítani, hogy minimum két feltételt vegyenek figyelembe: legalább alkalmazható legyen a gyakorlatban, másrészt mind a két félnek, a munkáltatónak - nyilván az ő érdeke, hogy vigyázzanak az árura ; és a munkavállalónak, hogy méltatlanul, méltánytalanul ne érhesse kár vagy ne lehessen vele szemben kártérítést érvényesíteni. Tehát mind a két fél szempontjait figyelembe kellene venni. Erre még néhány hétig van mód, eszerint újra kellene gondolni a leltárfelelősséggel kapcsolatos szabályozást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
