Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
2165 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra adok lehetőséget Juharos Róbert képviselő úrnak. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Ház! Hack Péter úr felvetésére engedjé k meg, hogy annyit reflektáljak, hogy valójában ez a probléma akkor lenne kezelhető, ha Hack Péter úr azt állítaná, hogy törvényben sui generis büntetésként lehessen meghatározni az elzárást, és ettől eltérően az önkormányzatok vagy a kormány - kormányrend elet, miniszteri rendelet - ne kaphasson erre lehetőséget. Ezt még adott esetben vita tárgyává is tudnánk tenni, de Hack Péter úr nem ezt mondja, hanem azt mondja, hogy az átváltoztatás során a sor végén fenyegetésként jelentkező elzárás se maradhasson ben n olyan tényállásokban, amely esetben az önkormányzatok konstituálnak szabálysértési tényállásokat. Ezzel mélységesen nem értünk egyet, hiszen ha az átváltoztatás során a sor végén az elzárásra történő átváltoztatás végső fenyegetettségként nem jelenik meg , akkor a szankciórendszer érvényesülése, működése alapvetően problémás lehet. Tehát azt a szankciót valójában nem lehet komolyan venni, amelynek a végén nem áll ott ez az elzárással történő fenyegetettség. Ezért nem tudjuk ezt támogatni, és bebizonyosodot t, hogy mióta az Alkotmánybíróság döntése hatályba lépett, gyakorlatilag január 1je óta, jelen pillanatban nem működik az elzárással történő fenyegetettség, hiszen az új szabálysértési törvény, illetve a maffiacsomag új elfogadásáig nem lehet alkalmazni j elen pillanatban sem az elzárás intézményét, nem áll ott a sor végén mint végső fenyegetettség. Amikor közlik a szabálysértési határozatot, akkor ha a sor végén és a határozat szövegében a rendelkező rész után nincs ott, hogy igenis át lehet változtatni el zárásra, amennyiben nem fizeti be; ha ez a fenyegetettség nincsen benne, akkor érezhetően csökken a pénzbírság behajtási lehetősége. Tehát azt gondolom, hogy ez így (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ebben a formában nem lesz tám ogatható. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra adok lehetőséget Ábrahám János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Ti sztelt Ház! A jogorvoslati lehetőségekkel és elsősorban a kifogás elbírálásával kapcsolatban beadott módosító javaslatokhoz szeretnék röviden hozzászólni. Le kell szögezni, hogy mindenképpen nagyon örvendetes tény, hogy az alkotmányossági követelményeknek megfelelően megnyílt a szabálysértési hatóságok határozatainak bírói felülvizsgálati útja, a bírói revízió lehetősége. A revízió jogtechnikai, illetve eljárási módozataival azonban vitatkozni lehetne. Már több képviselőtársam említette, hogy évente több mi nt 400 ezer szabálysértési ügyet bírálnak el az erre illetékes hatóságok. Tehát gyakorlatilag azzal lehet számolni, ismerve a magyar emberek perlekedési kedvét, hogy ezek jó részét kifogás útján meg fogják támadni. Ezen ügyek nagy hányada pedig a bíróságon fog eldőlni. Azt hiszem, a jelen lévő képviselőtársaim előtt világos, nem mondok újat, hogy a magyar bíróságok és elsősorban a helyi bíróságok munkaterhe, leterhelése már a tűréshatár körül mozog. A törvény indokolásában olvastuk, hogy 40 új bírói státuss zal számol a hatálybalépést követően. Ez álláspontom szerint, de mások szerint is kevés, és ez újabb munkaterhet ró a bíróságokra. A munkaterhek nem csökkentek a mai napig, ezt mindnyájan tudjuk. Ehhez még talán hozzájárult az is, hogy a táblabíróságok nem lettek fölállítva, ezáltal a helyi bíróságok munkaterhe nemigen csökkenhetett.
