Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2163 Tehát mi nem önmagában azt fogalmazzuk meg, hogy csak a törvényjavaslatban szereplő 24 tényállás tekintetéb en lehessen végső soron átváltoztatni, hanem azt fogalmazzuk meg, hogy csak olyan tényállásoknál lehessen a szankciót szabadságelvonásban is megállapítani, amely tényállásokat a törvény tartalmazza. Szerintünk a jogbiztonság, a polgári jogállam eszméje ezt a megoldást támasztaná alá. Az a megoldás, amelyet az előterjesztés tartalmaz, a '68as törvény szellemében születik; szerintünk helytelenül, rosszul, mert ezen a korszakon, ezen a szellemiségen túl kellene lépni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Dán János képviselő úrnak adom meg a szót, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 222. számú javaslatához szeretnék hozzászólni, melyben azt javasoltam, hogy indokolt esetben a tárgyalásra be lehessen idézni az eljárást kezdeményező szerv illetékes szakembereit is. Tudom, hogy ez a bizottsági t ámogatásokat nem nyerte el, ugyanakkor kötelességemnek érzem, hogy néhány gondolatban alátámasszam ennek az elképzelésnek az indoklását. A gyakorlatban többször előfordul, hogy egy önkormányzati szabálysértési hatóság a feljelentett félre vonatkozóan kedve ző döntést hoz. Nemcsak azért, mert nem jár el jogszerűen, hanem azért is, mert az illető szakterületet, a feljelentő intézmény speciális szakmai ismereteit nem tudja figyelembe venni. Véleményem szerint ezért feltétlenül indokolt lett volna a feljelentő i ntézmény szakembereinek is a meghallgatása, ezzel a szakszerű álláspont részletes kifejtésére lehetőséget biztosítani. Ezzel a lehetőséggel az eljáró szabálysértési hatóság és az ügyfél között esetleges nemkívánatos kapcsolatokat - kisebb településeken a f ennálló személyes ismeretségre utalok, és ez gyakran előfordul - ki lehetne küszöbölni, mert a szabálysértési előadó hivatkozhatna a döntésében a jogszerű alátámasztásra, illetve azoknak a jogszabályoknak a részletes ismertetésére, amelyek alapján a döntés ét végül is meghozza. A következőkben a javaslat 316. és 318. pontjához kívánok néhány gondolatban hozzászólni. Ebben bizonyos rendszabályok megsértése esetén az alsó büntetési határ felemelését, tehát a minimum 5000 forintos bírságot javasoltuk. Erre azér t van szükség, mert esetenként az elkövetés következtében olyan társadalmi veszélyeztetés - egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi, állategészségügyi veszélyeztetettség - állhat elő, amelynek a másik oldalon az ellentétele csak milliókban vagy forinto kban ki nem fejezhető mértékekben valósulhat meg. Ennek a büntetése, a szankcionálása, illetve a szankcionálás lehetősége néhány ezer forintban - vagy ne adj' isten, 500 forintban - szinte nevetségessé teszi. Ezért javasoltuk azt, hogy a minimum 5000 forin t lehessen, hogy tulajdonképpen a szankcionálás elérhesse célját. A következőben egy technikai javaslatot terjesztettem elő, melynek során az eljárásban az elkövető a személyi igazolványát a személyes adatok rögzítése céljából - ezt helyszíni bírság esetéb en gondoltam - a bírságot kiszabónak átadhassa. Tulajdonképpen ezzel azt a lehetőséget szándékoztam megelőzni, hogy a szabálysértő esetleg fals nevet, fals címet bemondva végül is később ne tudjon eleget tenni a befizetésnek, és ebből utólagos megkeresésér e sem származhat mód. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (12.00) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
