Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2162 Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni. Juharos Róbert képviselő úr kétperces hozzászólásra kért lehetőséget. Öné a szó. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszo ny! Tisztelt Ház! Csak egy mondat erejéig: arról teljesen felesleges vitázni, hogy mi lesz. Azt gondolom, minden alapja meglenne az ellenzéknek arra, hogy több eleganciát feltételezzen a kormányoldalról. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 216304. pontjai szerint. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Először megadom a sz ót Hack Péter képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A 289. pontban szereplő indítványról szeretnék szólni, amelyre a korábbiakban történt utal ás. Nevezetesen, az SZDSZ álláspontja szerint a kormányzatnak meg kellene fontolnia azt, hogy azok a lépések, amelyek a pénzbírság végrehajthatósága érdekében belekerültek a törvényjavaslatba, ezek a lépések nem elegendőeke önmagukban ahhoz, hogy a pénzbí rságok befizetésénél a fizetési hajlandóságot növeljék; tehát nevezetesen az a megoldás, hogy a pénzbírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtják a kiszabott bírságot. Meggyőződésünk szerint itt kétlépcsős megoldást kell alkalmazni. Egyfelől azokná l, akiknél lehetséges, ott a közmunka szankciót kell alkalmazni, másfelől viszont mi az európai emberi jogi nyilatkozat tekintetében és az ehhez kapcsolódó alkotmánybírósági döntés tekintetében aggályosnak tartjuk - és egy polgári államban különösen neheze n indokolhatónak , hogy önkormányzati rendeletben megfogalmazott normasértés eredményeként is valakit szabadságelvonás szankcióval sújtsanak. A 289. pontban szereplő indítványunkban - és itt valóban tartalmi nézetkülönbség van, tehát ez nem kapcsolódik az előző vitáinkhoz - arról van szó, hogy a kormány más koncepciót vall. Szerintünk a XXI. századi polgári gondolatkörbe az illene bele, ha az állam és a polgár viszonyában nem a '68as szellemiség türemkedne át ezen a törvényen - tehát hogy az állam büntet, a polgár pedig köteles engedelmeskedni , hanem az a gondolat, hogy az állam olyan döntéseket hoz, amelyekben érdekeltté teszi a polgárokat a döntések, a szabályok betartásában. Tehát nem az erőszak, hanem a kölcsönös meggyőzés a fő eszköz. Ebben a tekint etben mi azt tartanánk helyesnek, ha valamennyi olyan tényállás, ahol a kormány vagy a kormánytöbbség szeretné, hogy végső soron elzárással is kikényszeríthető legyen a jogkövetés, valamennyi ilyen tényállás kerüljön bele a szabálysértési törvénybe. Elfoga dnánk azt, ha a kormány azt mondja, hogy nem 24 tényállást szerepeltet a törvényben, hanem 150et vagy 200at, vagy 170et - mint ahogy a kormányrendelet , vagy 190et - ami a kormányrendelet és a törvényjavaslatban szereplő tényállások együttese , mert akkor jobban kiderülne az, hogy mik azok a magatartások, amelyeket szankcionálni akarnak. Szerintünk bizonyos esetekben, ha ez az okozott sérelemmel arányos, az elkobzás vagy részleges elkobzás alkalmazása is megfelelő visszatartó erővel jár, de elfogadhat atlannak tartom azt, hogy egy önkormányzati testület által kiszabott, meghatározott magatartás, amely nagyon provinciális, csak az adott település keretei között zajlik, ennek a megsértése végső soron azzal a következménnyel járhat, hogy adott esetben olya n személyt is a szabadságától megfosztunk, aki nem is tudott arról, hogy létezik ilyen önkormányzati rendelet, hiszen nem a településen lakik, csak éppen átutazóban tartózkodik ott. Bírságot szabnak ki, nem tudja megfizetni a bírságot, és ennek az lesz a k övetkezménye a törvény jelenlegi logikájában, hogy szabadságától megfosztják. Ez szerintünk az arányos szankció követelményével nem áll összhangban.
