Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2159 kormány és a jelenlegi kormány Igazságügyi Minisztériuma is hasznosítani, ezekből nagyon sokat elfogadott mind a két igazságügyi minisztériumi vezetés. A leglényegesebb megállapítások közé tartoztak a rendőrségi fogdák állapotára, helyzetére vonatkozó megállapítások. Úgy gondoljuk, ezek már önmagukban is szükségessé teszik, hogy a szabálysértési törvény ne adjon lehetőséget arra, hogy az elzárást rendőrségi fogdában hajtsák végre. A másik a 81. számú i ndítványban szerepel: egyébként ez is olyan indítvány, amelyik ellen a kormány képviselőjének nem volt konkrét ellenvetése, ezért az alkotmányügyi bizottság támogatta is, amelyben a pénzbírságról van szó, és az eredeti javaslatban úgy szerepel, hogy a pénz bírság tartama. Ezt mi úgy javasoltuk megváltoztatni, hogy a pénzbírság összege szerepeljen a javaslatban. Általában töretlen gyakorlat a jogszabályokban, hogy amikor pénzről van szó, akkor a mennyiséget nem a tartam, hanem az összeg kifejezéssel jelöljük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelen tkezett, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a második vitaszakaszt, az ajánlás 92127. pontjai szerint. Először megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, aki írásban előre jelezte a hozzászólási szándékát. Képviselő úr, ö nt illeti a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Két ponthoz terjesztettem elő módosító indítványt, mind a kettő a közigazgatási kar nagy részét érinti, a következők miatt. A jogszabály szerint az ált alános szabálysértési hatóság a jegyző. Ám a nagyobb városokban - 400 ezer szabálysértési ügy van egy évben, a jegyző ezt a feladatot ténylegesen nem tudja ellátni , a fővárosi kerületekben az apparátus illetékes szabálysértési előadója jár el az ügyekben , és saját nevében hozza a határozatokat. A jegyző nem is látja ezeket a határozatokat: a kiadmányozási jog alapján az előadó írja alá, bár nyilvánvalóan utal arra, hogy a jegyző nevében. Úgy az ellenzék, mint a kormánypárt és minden előadó megegyezett abb an, hogy bár nyilvánvaló, hogy megpróbáljuk elkülöníteni a szabálysértéseket és a bűncselekményeket, de mégis kétségtelen, hogy a szabálysértéseknek van valamiféle büntetőjogi jellege. Ha pedig van, akkor ennek komoly súlyt kell adni. Ha komoly súlyt kell adni, akkor tekintélyt kell teremteni azoknak a személyeknek, azoknak a köztisztviselőknek, akik ezekben az ügyekben eljárnak. Az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy hatósági ügyeket intézhessen a polgármesteri hivatal illetékes előadója is. (1 1.40) Ha tehát itt módosításra kerülne sor, és nemcsak a jegyző járhatna el szabálysértési ügyekben, hanem az előadó is, akkor ezzel kifejeznénk a közigazgatási kar teljes megbecsülését, amellett az élet után mennénk, mert hiszen ténylegesen a gyakorlatba n ez a helyzet áll fenn. A másik módosító indítványom hasonló, az ügyek egyszerűségére vonatkozna: ha egyszer egy szabálysértési eljárás már elkezdődött, akkor az a jegyző járhasson el végig ugyanabban vagy ahhoz kapcsolódó ügyekben, aki elkezdte, és ezzel lehetővé válna az, hogy párhuzamos eljárások ne induljanak az országban. Természetesen megkérhetném az itt jelen lévőket, hogy támogassák e módosító indítványaimat, és bár az értelem sugárzik minden jelenlévőről, és biztos elfogadják az én álláspontomat, de félek attól, hogy kevesen vannak ahhoz képest, akik majd a szavazásnál is valóban megnyilvánulnak mellettem - de az ő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
