Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
2155 jellegéből is indokolható, de ezen túlmenően egyszerűsíti és költségeiben nyilvánvalóan minimalizálja, hiszen ez az államra nem fog komoly terhet jelenteni, illetve egyáltalán nem fog terhet jelenteni, hiszen a büntetésvég rehajtással ellentétben itt a jegyző fog gondoskodni a közérdekű munka végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeiről. Azt gondoljuk, hogy ez a települések javát is szolgálhatja, hiszen közérdekű munkát egyébként végeznek a települési önkormányzatok. Itt az a különbség, hogy ebben az esetben nyilvánvalóan díjazás nélkül kell végeznie a közérdekű munka szabályainak megfelelően; ugyanakkor egy automatizmust építettünk be, hogy kimentési lehetőségek nincsenek. Amennyiben a közérdekű munkát nem végzi a közérdekű munkára ítélt, úgy abban a pillanatban automatikusan elzárásra változtatják a büntetését. Amiről Hack úr beszél, az egy alapvetően más helyzet. Hack úr, illetve az SZDSZ javaslata és számos más, kormányoldalról is hangoztatott elképzelés ettől koncepcionál isan annyiban tér el, hogy sui generis büntetésként kívánja konstituálni a közérdekű munkát. Meg kell jegyeznem - tisztességes az, ha itt elmondjuk , hogy emellett is szólnak érvek. (11.20) Csak nem kellően kidolgozott ebben a rendszerben, illetve ennek a logikájától alapvetően elüt. Itt tehát számos más kérdést is meg kell válaszolnia Hack úrnak abban az esetben, ha azt az érvrendszert el akarja fogadtatni. Szerintem az átváltoztatás önmagában még nem fogja megoldani, hiszen a végrehajtás technikai lebony olításának a kérdéseire is választ kell majd adnia, amennyiben az indítványát valóban elfogadásra akarja bocsáttatni. Ugye, ez egy eltérő javaslat ettől, hiszen amikor azt mondja, hogy ne két büntetési nem legyen, ne egy generális büntetés és a pénzbünteté s mellett az elzárás jelenjen meg, részben mögöttes, részben sui generis fenyegetésként, hanem harmadik elemként jelenjen meg a közérdekű munka. Azt gondolom, hogy ez valójában lehet vita tárgya, de akkor alaposan ki kell dolgozni ezt a javaslatot is. Ugya nis ellentmondást érzek a felvetésben, hiszen amíg Hack úr generálisan ki akarja iktatni az elzárás intézményét minden olyan törvényi tényálláson kívüli tényállásban, amelyet nem a szabálysértési törvény különös része tartalmaz, addig a másik oldalról ugya nakkor azt mondja, hogy a közérdekű munkát lehessen elzárásra változtatni. Ha viszont a közérdekű munkát majd később, akár kormányrendeletben, akár helyi rendeletben és nyilván büntetésként ki lehetne szabni, hiszen csak akkor van értelme - ha ugyanis már maga az önkormányzat nem tud közérdekű munkát kiszabni a pénzbírságról akár átváltoztatás útján, akár sui generis tényállásként, akkor az egész dolognak nincs értelme! Viszont, ha az átváltoztatás végén megint ott fog állni (Dr. Hack Péter: De nem fog ott állni, el kell olvasni!) , akkor úgy gondolom, hogy logikai bukfenc van abban, amit Hack Péter állít. Nyilván ennek a vitáját majd bizottsági szinten érdemes tovább folytatni. Amit a kapcsolódó módosító indítványokkal kapcsolatban felvetett, azzal kapcsolat ban annyit szeretnék megjegyezni, hogy ismerjük azt a technikát, amelyet Hack úr nekünk bemutatott. Az előző ciklusban kiválóan alkalmazta az akkori kormánypárt, az MSZP és az SZDSZ; az ellenzék oldaláról érkezett összes indítványt nyilván saját maga kapcs olódó indítvány formájában benyújtotta, míg az akkori ellenzéki indítványokat leszavazták. Kérem, pusztán azért, mert önök ezt akkor rendre gyakorolták, ne vádoljanak meg minket azzal, hogy ugyanez történik most! Szó sincs erről! A bizottsági ülésen is - é n ott voltam a bizottsági ülésen, részt vettem a vitában, annak ellenére, hogy Hack úr talán nem emlékszik erre - számos, ellenzéki oldalról érkező nem koncepcionális, tartalmi és segítő szándékú, jobbító indítványt bizony támogattunk és ésszerűnek is tart ottunk. Valóban vannak olyan pontok, ahol majd akár bizottsági kapcsolódó módosító indítványokkal kell belenyúlni, mert adott esetben konzisztenciazavar lehet. Nagy számú módosító indítvány érkezett. Négyszázötven módosító indítványt kezelni nem könnyű, és a törvény is, a törvénykönyv is nagy. Tehát azt gondolom, hogy itt azért számos olyan pont van, amelyben konszenzusra tudtunk jutni, ahol megköszönhetjük az önök által nyújtott
