Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
2154 elfogadtuk azt, hogy ezen bizony módosítani kell. Számos javaslatot is mérlegelve, többek között akár el lenzéki indítványokkal is egyezett a mi javaslatunk, az általam benyújtott módosító indítvány, amely eljárásjogi pozícióba helyezve az eljárás alá vont személyt "eljárás alá vont személy"nek aposztrofálja. Nyilvánvalóan másik megoldásként lehetett volna a büntetőjogból, a büntetőeljárásjogból átemelni ebben a kérdéskörben a "terhelt" kategóriáját, de ezt végül is nem találtuk szerencsésnek, hiszen nem kis büntetőjogot kívántunk alkalmazni, nem kis büntetőjogot kívánunk kodifikálni, ezért azt gondoltuk, ho gy szerencsés egy önálló eljárásjogi kategóriát találni. Tehát egészen a jogerőre emelkedésig az eljárásjogi pozícióban lévő eljárás alá vont személyt "eljárás alá vont személy"nek nevezzük. Ez egyébként jelentős részét kiteszi a módosító indítványainknak , hiszen egyenként végig kellett menni a törvény összes szakaszán, és ebben az értelemben kellett nyilvánvalóan átvezetni a módosító indítványt, ezért jelentős számú módosító indítvány e köré a tárgykör köré csoportosul. A másik jelentős tartalmi változás, amelyben számos esetben az ellenzék többsége is támogatásáról biztosította ezeket az indítványokat, hogy itt a generális szankcióemelésről beszéltünk. Tehát amikor arról van szó, hogy az eredeti előterjesztés mértékénél is nagyobb mértékben szerettük voln a megemelni a törvényben és a különös részben lévő szankciókat, akkor azt gondoltuk, hogy ez több szempontból is indokolt. Nem szeretnék ma az általános vitára visszatérni, de ez egy jelentős számú módosító indítványt ismételten átfogott. Végül is 100 ezer forintra sikerült feltornászni a maximumot; nyilván halmazat esetében magasabb összeg, 150 ezer forint kerül átvezetésre. Ez gyakorlatilag az összes jelentős tényállásnál ilyen értelemben átvezetésre került, de természetesen differenciáltan, a különös rés zi tényállások súlyának megfelelően történt ez az átvezetés. Komoly vita bontakozott ki a közérdekű munka kérdésköre körül. Valójában abban mindnyájan egyetértettünk, amit az előbb Hack képviselőtársam felvázolt, hogy valóban a szankciórendszer színesítésé hez egyértelműen érdek fűződik. Mi magunk is úgy láttuk, hogy bár a szankciórendszer abban az értelemben mindenképpen bővült, hogy a végrehajtás során a pénzbírság - amely generális, és elsősorban számított büntetésként szerepel, tehát főbüntetésként is ap osztrofálhatnánk - több fokozaton megy át. Az eddigi javaslat tartalmazta először a letiltást, aztán az adók módjára történő behajtást, és ezek után - amennyiben ez is sikertelen volt és a fizetési készség nem mutatkozott meg az elkövető részéről - jött az elzárásra történő átváltoztatás. Azon az állásponton voltunk, hogy ezen a ponton valóban indokolt - és csak ezen a ponton tudom elfogadni Hack úr javaslatát , hogy ha a fizetési készség oka adott esetben az elkövető anyagi helyzete, akkor ebben az esetben méltányolható az, hogy ne az elzárás legyen az egyetlen utca, amibe betereljük az elkövetőt, hanem azt mondjuk, hogy ezen a ponton a közérdekű munka megjelenítése kívánatos. Tehát azt mondjuk, hogy amenn yiben az elkövető nem fizet, mert nem tud, mert nem képes rá, mert nem fizetőképes, ebben az esetben választása szerint - és itt az önkéntességre szeretném felhívni a figyelmet - akár az elzárás foganatosítható vele szemben, vagy amennyiben önként vállalja , akkor közérdekű munkát végezhet. Azt gondolom, hogy ez egy jelentős áttörés a törvényjavaslat eddigi koncepcióján, és ez a javaslat megkapta úgy a bizottságok támogatását, mint a kormány támogatását is. A közérdekű munka kapcsán még egy dolgot szeretnék megjegyezni, ez pedig az, hogy itt a végrehajtás az alapvető kérdés. A közérdekű munka kiszabását a jogalkalmazás jelen pillanatban nem szereti. A bíróságok nem szeretnek közérdekű munkát kiszabni. Jelen pillanatban a bvintézetekben folyik a közérdekű mun ka végrehajtása, nagyon magas költséggel, bonyolult módon, és valóban nem szeretik. Azt gondolom, hogy az egész büntetőeljárásjog rendszerében, a végrehajtás rendszerében át kell gondolni, hogy helyese a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkez és. Mi most ebben a törvényjavaslatban egy olyan módosító indítványt terjesztettünk be, amely a közérdekű munka vonatkozásában alapvetően új elemeket tartalmaz, hiszen a végrehajtást a település jegyzőjéhez fogja, illetve kívánja telepíteni. Azt gondoljuk, hogy ez részben a szabálysértés
