Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
2101 Ami a most tárgyalt törvénymódosító javaslatot illeti, az sajnos még nem az, vagyis nem igazán optimista, és nem igazán rendteremtő. Beéri a kormányprogram megvalós ítása keretében az egészségügyet érintő törvények felülvizsgálatának ígéretével, sőt, hangsúlyozza a javaslattevő, hogy alapvető koncepcionális kérdéseket nem kíván érinteni, erről nem kíván vitát indítani. Tehát az alapvető koncepcionális kérdésekben ha á tmenetileg is, a javaslattevő eláll a változtatás azonnali szándékától, és egyelőre elfogadja az 1997. évi CLIV. törvényt, így a jelenlegi kormány hivatalba lépése után közel egy évvel tovább tolódik az egészségügyi törvény alapvető hibáinak orvoslási lehe tősége. A törvényjavaslatban szereplő módosítások általában kisebb szövegkorrekciókra vonatkoznak, amelyek a betegellátás döntéseinek egyszerűsítését, gyorsítását, egyértelműségét, pontosítását, továbbá az Európai Unióhoz csatlakozásunk jogi felkészülését célozzák. A paragrafusok egyes pontjainak kiegészítése, pontosítása, a lényeget nem érintő módosításai egyébként jogosak. Például helyes, hogy a 3. § b) pontjában orvos helyett orvosok, d) pontjában a szakképesítéssel nem rendelkező személyek is szerepelne k, e) pontjában pedig az egészségügyi szolgáltatások körében a halottvizsgálattal és a halottszállítással kapcsolatos egészségügyi tevékenység is bekerült. Egyet kell értenünk a 10. § (5) bekezdésében a korlátozó módszerek és eljárások egészségügyi dokumen tációban történő kötelező rögzítésének előírásával, a 24. § (9)(10) bekezdésében a közeli hozzátartozók részére az egészségügyi dokumentáció megismerését lehetővé tevő módosítással, miként a 101. § orvostechnikai eszközökre, gyógyászati segédeszközökre vo natkozó módosításával is. A törvényjavaslat technikai jellegű módosító javaslatainak további tételes felsorolása helyett összefoglalóan megállapítjuk, hogy a MIÉP az alábbi két javaslat kivételével a törvényjavaslat 24 paragrafusban benyújtott valamennyi m ódosításával egyetért. Íme a bírált kettő: A hatályos egészségügyi törvény 128. §ának (1) bekezdése a) pontjául a módosítás 23. § (3) bekezdésének e) pontja az "elérhető vagy meghatározott helyen készenlétben áll" szövegrész beiktatásá t javasolja. Ez a módosítás ellentétben áll a folyamatos, 24 órán keresztül elérhető egészségügyi ellátáshoz való jog - lásd hatályos törvény 7. §ának (3) bekezdését - biztosításával. (12.50) Az egészségügyi dolgozó elérhetősége ugyanis a folyamatos beteg ellátás biztosítása érdekében nem elegendő. A készenlét minden esetben kivétel nélkül azonnali berendelhetőséget kell hogy jelentsen. Telefonon nagy távolságban is elérhető bárki, aki azonban sürgős vizsgálat vagy műtét szükségessége esetén nem tud haladék talanul részt venni a betegellátásban. Ezért a 128. § (1) pontjában "elérhető vagy" helyett az "elérhető és meghatározott helyen készenlétben áll" megfogalmazás beiktatását javasoljuk. A második: az egészségügyi törvény 219. §ára vonatkozó módosító javasl at szerint a kórházon kívül bekövetkező halál esetén elegendő a kezelőorvos véleménye a kórboncolás elengedését illetően. Bár a 219. § (5) bekezdésének c) pontja tartalmazza a kórboncolás céljai között, tehát a célok között a szakmai ellenőrző funkciót, a módosító javaslat ezzel ellentétesen lehetővé teszi a kezelőorvos saját szakmai hibáinak, mulasztásainak elkendőzését, az ellátás során alkalmazott diagnosztika és gyógyító eljárások ellenőrzésének, utólagos kontrolljának elmaradását. Hangsúlyozom, mi ezek et a szakmai hibákat, mulasztásokat, különösen azok elkendőzésének szándékát nem tételezzük fel, de a lehetőséget az előfordulásukra senkinek sincs oka, joga kizárni. A felülvizsgáló főorvosi funkció megszüntetése, illetve egyéb szakmai ellenőrzés hiányába n a háziorvosi tevékenység amúgy is tökéletesen kontrollálatlan. A háziorvosok által kezelt betegek boncolásának az elengedéséhez a törvényben foglalt feltételeken kívül egy másik orvos egyetértésére is szükség volna. Tudom és megértem Hegedűs Mihály képvi selőtársam érveit, de meggyőződésem, hogy ha ezt a két vitatott pontot alaposan megvizsgáljuk, akkor itt nem szakmai korrekcióról van szó, hanem kizárólag arról, hogy ezeknek a tételeknek az elengedése olcsóbbá teszi az eljárást. Tehát ebben az esetben is igazam van, amikor azt mondom, hogy filléres megtakarításokkal hibákat
