Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2098 A hozzáférés tehát indokoltnak tűni k, de itt is felmerül a titoktartási kötelezettség kérdése, hisz megítélésünk szerint az elhunytnak is vannak személyiségi jogai. Ez a bekezdés azonban - mint már említettem - nemcsak egészségügyi okokból teszi lehetővé az iratok tartalmának megismerését. Csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni ebben a kérdésben, de ez a polémia a törvény tárgyalása kapcsán már lezajlott a Ház falai között. Mindenféleképpen szükségesnek tartjuk azonban, hogy az elhunyt beteg dokumentumaiba való betekintés iránti igény bejel entése írásban történjen. Az egészségügyi személyzet nem hatóság, tehát nem ellenőrizheti - zárójelben jegyezem meg, hál' istennek - a hozzátartozó személyazonosságát és az elhunythoz fűződő családjogi kapcsolatát. Ahogy a bizottsági ülésen ezzel kapcsolat ban hallhattuk, vélelmezni kell, hogy jogosult személyről van szó. Néhány nap vagy hét elteltével egyrészt már a feledés homályába merülhet az, hogy kinek a részére bocsátottuk rendelkezésre a dokumentumokat, illetve más egyéb felesleges bonyodalom, vita s zármazhat az ügyből. Hasonló jellegű probléma merül fel a 18. § esetében is, amely a kórbonctani vizsgálatok mellőzhetőségének szabályait fekteti le. Őszintén megmondom, hogy számomra nagyon bizarrnak tűnik, hogy a halállal tárgyiasul a szemé ly, azaz a törvényileg a teste feletti rendelkezési jog átszármazhat a hozzátartozóra. Arról nem is beszélve, hogy ennek keretében indoklás nélkül - ráadásul ingyen - felboncoltathatja. Ugyanis ma Magyarországon senki sem finanszírozza a gyógyintézetben el hunytak kórbonctani vizsgálatát. Véleményünk szerint ne csak a kórbonctani vizsgálat kérése, hanem annak mellőzése iránti kérelem is csak írásban legyen lehetséges. Az indokok megegyeznek a dokumentumokba történő betekintési lehetőség kapcsán elmondottakka l. Ugyanezen paragrafus rendezi azt a lehetetlen helyzetet, hogy fekvőbeteggyógyintézeten kívül elhunytak esetében a szekció mellőzhetőségéről a kezelőorvos mellett a patológus szakorvosnak is nyilatkoznia kell. Mindazon kollégák, akik betartották ezt a r endelkezést, önhibájukon kívül sok felesleges bosszúságot okoztak a gyászukkal amúgy is terhelt hozzátartozóknak. Tisztelt Ház! Lényegében pontosít, illetve az időközben megszületett végrehajtási rendelettel hozza összhangba a fekvőbetegszakellátást nyújt ó egészségügyi intézmények felügyelőtanácsával foglalkozó 13. §. Ezzel azonban lehetőséget biztosít arra, hogy módosítsuk a felügyelőtanács összetételére vonatkozó passzust. A (4) bekezdés szerint a felügyelőtanács mint testület tagjainak több mint a felét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani. Nagyon sok településen nem működnek ilyen szervezetek, így azok lakóinak képvise lete nem biztosított a felügyelőtanácsban. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a települési önkormányzatok küldötteinek is helyük van ezekben a testületekben. Az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos 14. § és a művi meddővé tétellel foglalkozó 15. § alapvetően nem módosítja az eredeti törvényt, de ismételten felveti azt a kérdést, hogy hol a határ a természet rendjébe történő beavatkozás esetén. Ennek kapcsán engedjék meg, hogy idézzem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia emberi reprodukcióval kapcsolatos szabályozásról szóló, 1997 júniusában született véleményét. "Annak engedélyezése összeegyeztethetetlen a katolikus erkölcstannal, emellett azonban maguk a törvényalkotók is elismerik, hogy kielégítő, társadalmi ellenérzéseket nem keltő megoldá s hiányában a külföldi államok többségében jogalkotói tartózkodás figyelhető meg a kérdés szabályozásánál. Azaz az egészségügyi törvényekben ezt nem engedik meg. A korábbiakban kifejtettek szerint az embriókon végzett kísérletek is elfogadhatatlanok, mivel az ember élete a megtermékenyített petesejttől veszi kezdetét, és rá is vonatkozik a »Ne ölj!« parancsa. Az már csak részletkérdésnek tűnik, hogy a tervezet az egyes eljárások alkalmazásának általános feltételeit, az egyes eljárások alkalmazásának különös feltételeit, illetve módját jelentő részletszabályok kidolgozását, köztük az embriók adományozására, fagyasztására vonatkozó
