Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP):
2091 Az egészségügyi törvény 184. §ának módosítása megítélésünk szerint egyértelműen gyengíti a Nemzeti Egészségügyi Tanács jogállását, ami nyilvánvalóan neh ezíti az egészségügy szereplőinek konszenzusteremtését. Az egészségügyi törvény 156. §ának módosítása a területi ellátási kötelezettség nélkül működő fekvőbetegszakellátást nyújtó intézmények esetében az eddigi kötelező elem helyett megengedő szabályként fogalmazza meg a kórházi felügyelőtanács és a kórházi etikai bizottság létrehozását. Ez véleményünk szerint egy valódi koncepcionális kérdés, amely arról szól, hogy mi a szerepe a tanácsnak és az etikai bizottságnak. Ha ugyanis a fogyasztóvédelmet, a bete gjogok kérdését helyezzük előtérbe, akkor minden fekvőbeteggyógyintézetben kellene ilyennek működnie. Nem meggyőző a tulajdonosok védelmére való hivatkozás. Ráadásul az ilyen jogállású intézmények száma feltehetően az eddigieknél intenzívebben fog szaporo dni. Ha a jogalkotó azt akarta volna, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás nélkül működő intézményekben ne legyen kötelező a létrehozás, úgy álláspontja védhetőbb lenne. Meggyőződésünk, hogy minden olyan intézményben a kötelező létrehozás a helyes me goldás, ahol a közfinanszírozás, a közpénzek felhasználása jelen van. Képviselőtársaim fognak még szólni arról, hogy mennyire tartalmi kérdéseket érint az előterjesztés a betegjogokkal kapcsolatban. A magam részéről úgy ítélem meg, egyetlen példára hivatko zva, hogy az egészségügyi törvény 10. §ának (5) bekezdése - helyesen - a személyes szabadság korlátozását csak írásbeli garanciák mellett tartja megengedhetőnek. Ez a javaslat - már hallottuk az előzőekben - most arra irányul, hogy az írásbeli rögzítésre a kényszerítő eszköz alkalmazásának befejezését követően is sor kerülhessen. Azzal tisztában vagyok magam is, hogy szakmai szempontból elképzelhető olyan helyzet - és hallottunk az előterjesztőtől példákat is , amikor nincs mód az előzetes írásbeli elrend elésre. Az azonban a törvény eredeti szándékával ellentétes lenne, ha ennek a korlátozásnak nem lenne időbeli korlátja. Én annak igazán örülök, hogy az emberi jogi bizottság ülésén készséget mutatott az előterjesztő olyan módosító indítványnak a befogadásá ra, amely lehetőség szerint arra kellene hogy irányuljon, hogy az alkalmazás megkezdése és nem befejezése után, a lehető legrövidebb időn belül írja elő a korlátozás írásba foglalását. Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve az elmondottakat: ez az előterjes ztés egy kicsit hasonlatos arra, mint amikor a jó gazda a csűrbe betakarította a termését, és várja az átvevőt. Az átvevő megérkezik, először észrevesz néhány hiányzó szemet (Sic!) , elkezdi ezeket kiválogatni, majd erős felindulás vesz rajta erőt, lapátot ragad, és a termés egyre nagyobb részét szórja ki a csűrből. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Ugye, egyetértenek azzal, hogy az erős felindulás e tekintetben nem lenne jó tanácsadó? Ezért arra kérem az előter jesztőt, fontolja meg, valóban szükség vane most erre az előterjesztésre, kelle ezzel most terhelni a parlamentet! Így azt mondanám, hogy a szocialista képviselőcsoport üdvözölné, ha e megfontolás eredményeként a kormány eltekintene a törvény tárgyalását ól, a javaslatot visszavonná, és majd akkor térne vissza a valóban technikai jellegű módosításokra, amikor, mondjuk, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekről vagy más nagyon fontos kérdésekről szóló törvény tárgyalására sor kerül, és feltehetőle g már sokkal több valóságos tapasztalat is rendelkezésre áll az egészségügyi törvénnyel kapcsolatban. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hegedűs Mihály úr, a Független Kisgazda párt képviselője. DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP) :
