Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2090 általános indokolás megfogalmazása és további elemei már egyértelműen arra utalnak, hogy itt többről van szó, mint puszta technikai kiigazítások elvégzésér ől. Csak a leglényegesebbeket kiemelve: azon a címen módosítani a hatályos szöveget, hogy készülőben van az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekről, illetőleg ezek jogállásáról szóló törvény, hogy készülőben van az egészségbiztosítás reformja, tel jességgel elfogadhatatlan. Az új törvények és a egészségügyről szóló törvény között a jövőben felmerülő koherenciazavarokat majd akkor kell elrendezni, ha ezeket benyújtják. Erre utalt Schvarcz Tibor képviselőtársam is a bizottsági kisebbségi vélemény isme rtetésekor. Úgy látjuk, hogy az új törvények tartalmának ismerete nélkül nem lehet állást foglalni a tervezet szerinti módosításokról. Annyiban minősíti az általános indoklás a tervezetet technikai jellegűnek, amennyiben az a fő tartalmi elemeket nem érint i. Úgy látom, csak értékítélet dolga, hogy a fő elemek érintetlenül hagyása mellett úgymond a részletkérdésekben kinyílhatnake koncepcionális jellegű viták vagy sem. A tervezet utolsó, 24. §a módosítja az 1996. évi LXIII. törvényt, amely tartalmilag a te rvezet más részeivel nem függ össze. Felmerül a gyanú, hogy a technikai módosítások ilyen rapid módon történő átvezetése részben az utolsó szakasz tartalmának elfedésére szolgálhat. Az a tény, hogy az 1999. évre szóló kapacitáslekötési megállapodások, tehá t a kórházi ágyszámokról, a szakorvosi óraszámokról szóló megállapodások 2000re is érvényben maradnak, arra enged következtetni, hogy az egészségügyi miniszter, illetve a minisztérium meg akarja spórolni az ez évi verejtékes tárgyalásokat. Ugyanakkor ha o ptimistán közelítünk a kérdéshez, pozitív tartalmat is tulajdoníthatunk ennek a szándéknak, mert ennek révén ez bizonyos stabilitást eredményezhet. Pesszimista megközelítésben ez a szándék azonban a reformokra sok tekintetben megérett intézményi struktúrát jó másfél esztendőre, két évre befagyasztja. Eközben, mint hallottuk, megmarad az egészségügyi miniszter jogosítványa többletkapacitások befogadására. A kérdés az, hogy ki és miből fogja ezt finanszírozni. Tisztelt Országgyűlés! Hadd mondjak további érvek et is: miért nem minősíthetők technikai jellegűnek a módosítások? Az előterjesztés hozzányúl - megítélésünk szerint meglehetősen szerencsétlen módon - az egészségügyi törvény definíciós készletéhez, amelyre itt és most nem volt szükség. Ráadásul jól érzéke lhető az új szövegrészek kodifikációs csiszolatlansága. Példaként említhetjük, hogy amíg a hatályos rendelkezés az egészségügyi szolgáltatás fogalomkörében jól határozta meg a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdőellátásokkal kapcsol atos tevékenységeket, a módosítás érthetetlen módon e tevékenységek tartalmi elemeit kivette, és helyettük külön jogszabályokra hivatkozott. A tervezet egészében felfedezhető egyfajta kodifikációs idegenkezűség, ami azt jelenti, hogy más szemléletű jogászo k készítették ezt a tervezetet, mint a korábbit. A javaslatok egy része nem is szövegpontosítás a szó szoros értelmében, hanem egy más ízlésű jogász gondolkodásának megfelelő fordulat alkalmazása. Ez sok esetben felesleges kazuisztikával terheli meg a törv ényt. A tervezet konkrét módosításai közül a legkevésbé technikai jellegűeket szeretném még kiemelni. A számozásnál az eredeti, tehát a ma hatályos egészségügyi törvényre hivatkoznék. Az egészségügyi törvény 104. §a címéből és a (2), illetőleg a (4) bekez déseiből elhagyni javasolják a "gyógyító" kifejezést, ugyanakkor az (1) bekezdésben ezt meghagyják. Első közelítésben az (1) bekezdés megoldása alapján kodifikációs pontosításnak látszik. A címből való elhagyás azonban már többről szól. (11.50) A törvény 9 4. § (4) bekezdésének c) pontja - megint csak technikai módosítás ürügyén - az ellentétére fordítja a rendelkezés értelmét. Az eredeti szöveg a sürgős átültetésre, az új szöveg a sürgős szállításra helyezi a hangsúlyt. Úgy véljük, az első fordulat fejezi k i a lényeget, mert nyilvánvaló: ha a szervátültetés halaszthatatlan, akkor a szállítás is sürgős lesz.
