Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - "Igazolva látja-e a Legfőbb Ügyészség azt a közkeletű állítást, mely szerint Magyarországon bejegyzett egyházaknál súlyos jogsértések történtek?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
207 Lehet, hogy ez a '90es szabályozás bizonyos é rtelemben túlságosan nagylelkű és nagyvonalú volt az egyházak, egyházi közösségek alakításához, de figyelembe kell venni, hogy nemcsak negyven évi elnyomás, hanem lényegében több évszázados egyházi elnyomás után következett, hiszen bizonyos kisegyházak, fe lekezetek egészen 1945ig nem működhettek ebben az országban. Azt mondom tehát, lehetséges, hogy módosítani kell ezt a törvényi szabályozást, de semmiképpen sem a kormány diktátuma alapján, hanem olyan módon, hogy hosszú előkészület, é rdekegyeztetés előzze meg. Csak utalnék arra, hogy hosszú előkészület után az egyik vidéki egyetemen, Szegeden felállt egy vallásszociológiai tanszék, amelynek a vezetői kifejezték, hogy szívesen támogatják a parlamentet vagy a kormányzatot abban, hogy fel mérést végezzenek, valójában hogyan is érvényesül a lelkiismereti szabadságról szóló törvény, hogyan működnek főleg a kisebb, új vallási közösségek Magyarországon. A Szocialista Párt maga is úgy fogalmazott '98ban, hogy kellő indokok, megfontoltság és szé les körű egyházi és természetesen társadalmi konszenzus alapján elképzelhetőnek tartja a bejegyzés esetleges módosítását. Nem tartjuk azonban szerencsésnek, ha ez kormányzati diktátum alapján történik, ha a kisebb egyházakkal ugyanúgy elbánnak, mint a szak szervezetekkel, a tbönkormányzatokkal, más hasonló szervezetekkel. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban.) A kormányzat érvei között a legfontosabb - mint már említettem - a kérdésben, hogy súlyos visszaélések vannak a kisebb egyházak, felekezetek házat áján. Azt hiszem ezért, tisztelt legfőbb ügyész úr, indokolt megkérdezni, hogy a kormány kezdeményezette bármiféle vizsgálatot kisebb felekezetek, egyházak, vallási közösségek ügyében; magyarán: a mögött az állítás mögött, hogy a jelenlegi törvényi szabál yozás rossz, vane tapasztalat? Kiderülte az a valóságban ügyészi vizsgálatok alapján, hogy a jelenlegi törvényt meg kell változtatni, mert ennek alapján nem képes a magyar alkotmányos rend biztosítani a különböző egyházi felekezetek működésének szabadság át? Várom tehát legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr kérdésére dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Legfőbb ügyész úr, önt illeti a szó. DR. GYÖ RGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Az alkotmány eme rende lkezései összhangban vannak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4én kelt egyezményben foglaltakkal. Ezt a Magyar Törvénytárban is kihirdették az 1993. évi XXXI. számú törvénnyel. Az alkotmányban és az emberi jo gi egyezményben meghatározott alapvető szabadságjog érvényesülését biztosítja a lelkiismereti és a vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény. A törvény 16. § (1) bekezdése értelmében az egyházak irányítására vagy felügyeletére szervezet nem hozható létre. Sem e törvény, sem pedig az ügyészségi törvény nem teszi lehetővé, hogy az ügyészi szervezet az egyházak működése fölött törvényességi felügyeletet gyakoroljon. A törvény azonban feljogosítja az ügyészt arra, hogy az egyházi j ogi személy törvénysértése esetén az egyház mint jogi személy ellen a bíróság előtt pert indítson. A törvény hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok szerint a történelmi egyházak működésével kapcsolatban perindításra okot adó, az egyház működésével kapcs olatos törvénysértésről szóló állampolgári bejelentés vagy kormányzati szintű megkeresés nem érkezett az ügyészi szervezethez. (16.30) A Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett egyházak közül az állampolgárok részéről hárommal kapcsolatban érkezett b ejelentés az egyház törvényes működése tekintetében. E bejelentéseket az ügyészség megvizsgálta. Pert indított a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Bíróság
