Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint Bakonypéterd és Lázi községek Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati jav... - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE (MSZP):
2000 koncepcióját teljes mértékben elutasították. A kilencvenes évek első felében a közigazgatási reform megtorpedózása miatt mintegy 3000 magára hagyott és még szomszédaival sem egy egységbe tart ozó önkormányzat vergődött sok esetben társtalanul az országos közigazgatásban. Sem funkciók, sem érdekek nem fűzték őket sem a legközelebbi városhoz, sem a megyéhez. Nem csoda, hogy a meglazult kapcsolatok miatt a szétválásban látták és látják sok helyen a kiutat, holott a valódi kiút a települési érdekek járási, megyei és regionális megvitatása, megszervezése és megjelenítése lenne. (Zaj.) Itt kell megemlítenem, hogy a megyék együttműködésének első regionális formáját, az Európai Unió gyakorlatához közelí tő megyei szövetségeknek és tartós együttműködésnek az első keretét 1994ben azonnal lerombolta a hatalomra került szocialistaszabaddemokrata kormányzat. Sokan csodálkoznak azon, hogy a tiszántúli község, Tiszaug miért akar egy teljes mértékben Tiszán inn eni megyéhez csatlakozni. (Zaj.) Nekik azt lehetne mondani, hogy a hagyományos magyar életvitelben a folyóvíz nem szétválasztotta, hanem összekötötte a településeket. Komárom és Esztergom megyék településeit évszázadokon keresztül megfelezte a Duna, Kalocs a századokon át a dunántúli Fejér megye része volt, s a tiszántúli Tiszafüred szintén századokon át Heves megyéhez tartozott. A történelmi hagyományok és gazdasági kapcsolatok hosszú ideig és tartósan erősebbnek bizonyultak az úgynevezett természetes határ oknál. Ugyanakkor tartok attól, hogy Tiszaug esetében nemcsak a hagyományok vagy a létező gazdasági érdekek idézték elő a jelenlegi helyzetben ezt az átcsatolási kérelmet, hanem egy kiútkeresés kényszeréről is szó van. Ha az összehangolatlan önkormányzati érdekek és a társtalanság megyéjéből menekülni kíván egy település, ez érthető lenne abban az esetben, ha az összehangolt önkormányzati érdekek és járások szintjén együttműködő települések megyéjébe kérne fölvételt. Sajnos ettől még távol vagyunk. (Zaj.) A Tiszaugon élők többsége a várakozás feszültségével, izgalmával várja a tisztelt Ház döntését. Helyi népszavazáson ők már döntöttek, JászNagykunSzolnok megye már elengedte őket, a BácsKiskun megyei önkormányzat pedig előzetesen befogadta a települést. Ú gy tűnik számomra, hogy a politika, a pártok is tiszteletben tartják a település döntését. Csernus Ferenc, a térség korábbi szocialista parlamenti képviselője több alkalommal kiállt Tiszaug átcsatolása érdekében, de a FideszMagyar Polgári Párt képviselői, valamint a Független Kisgazdapárt képviselői is korábban is, most is támogatták Tiszaug kérését. Formálisan tehát eleget tehetünk képviselői feladatunknak, ha megszavazzuk Tiszaug BácsKiskun megyéhez történő csatolását. Valódi képviselői feladatunk pedig az lesz, hogy egy új közigazgatási koncepció keretében városi, járási, megyei és regionális feladatokat és jogokat állapítunk meg. Csak így tudjuk megelőzni községeink és városaink sokaságának fokozódó magárahagyatottságát és társtalanságukból fakadó erőt lenségét s az ebből fakadó, hosszabb távon eredménytelen kiútkeresését. Köszönöm megtisztelő türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Ha kérhetem, akkor egy kicsit nagyobb figyelemmel hallgassák a szónokot legközelebb. (Derültség.) Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi hasonló esetekben az elcsatlakozni szándékozó település országgyűlési képviselője általában s ajnálta az elcsatlakozási szándékot, ezt a lépést, és az ott lakók helyzetére tekintettel támogatta azt. Ennek a várakozásnak én csak részben tudok megfelelni, méghozzá olyan mértékig, hogy magam is sajnálom, hogy Tiszaug az eddigi problémáit és a helyzeté t úgy kívánja megoldani, hogy a jövőben egy másik megyéhez csatlakozik. Szívesen támogatnám a csatlakozást is, ha meg lennék győződve arról, hogy nem csupán egy reményről van szó a település, illetve a település lakosságának az esetében. Sajnos így gondolo m. (Zaj.)
