Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint Bakonypéterd és Lázi községek Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati jav... - ELNÖK (dr. Áder János):
2001 (20.10) A település országgyűlési képviselőjeként nagyon jól ismerem, hogy hogyan bontakozott ki ez az átcsatlakozási szándék, és hogyan valósult meg ez a folyamat. Ismerem az ott felhozott érveket és ellenérveket. Határozottan merem állítani, ho gy az átcsatlakozási szándékot elsősorban érzelmi motiváció váltotta ki, amelyet egy nem kellően megalapozott, nem több oldalról átgondolt, gyors és sajátos szempontokat mérlegelő döntés követett. Mit vetnek fel általában ezek a települések, amelyek át kív ánnak csatlakozni? Felvetik, hogy a megyehatár közelében lévő települések a kisebb távolságok miatt jobban elérhetővé tesznek egy másik települést. Általában túlértékelik a meglévő külső kapcsolataikat. Vonzza őket a problémáktól mentes fejlődés bűvölete é s ígérete, ami általában a másik oldalról el is szokott hangozni. Ezen érvek súlyát véleményem szerint gyengíti, hogy a megyehatár ma már nem jelent merev választóvonalat sem a gazdaságban, sem az infrastruktúrában. A racionalitás ugyanis eddig is áttörte ezeket a korlátokat, és bizonyára még inkább ez jellemzi a jövőt is. Miben sajátos ez az előterjesztés a korábbiakhoz képest? Abban sajátos, hogy korábban a kormányzat csak akkor támogatta az átcsatlakozási szándékot, ha annak szakmai szempontjait maga is megtalálta. Mi történt ebben az esetben? A korábbi előterjesztés is és a mostani is tartalmazza, és szerintem nagyon korrekt módon leírja, hogy a település múltja, az infrastrukturális ellátottsága, a földrajzi fekvése egyaránt a mostani területi beosztáss al esik egybe. A stabilitást szolgálja, amit a kormányzat még az előbb elfogadott törvényben is fontosnak tartott - tehát a területszervezési eljárásnál , hogy most olyan települést kíván az Országgyűlés, illetve a kormányzat átcsatlakoztatni egy másik me gyéhez, amelyik egy természetes határvonal mentén, a Tisza folyó Szolnok megyei oldalán fekszik. Ott fekszik Tiszaug központja és belterületének 75 százaléka! Nos, ez a lépés azt jelenti, hogy nincsenek ugyan racionális érvek az átcsatlakozás mellett, de b eavatkozik az Országgyűlés, és egy olyan lépést tesznek az átcsatlakozást illetően, amely véleményem szerint új, sajátos folyamatokat indíthat el. Ebben a kérdésben osztom Lezsák Sándor véleményét, ami azt jelenti, hogy e döntés elfogadása esetén még inkáb b sokasodni fognak az ilyen irányú kezdeményezések, hiszen ez a lépés precedens értékű is lehet. Mi történhet a különböző esetekben? Lássuk be, hogy a megyehatár közelében lévő településeknél a konfliktushelyzet általában adott. Csak néhányat mondanék el e zek közül. Nem szimpatikus egy adott összetételű önkormányzatnak a megyei közgyűlés összetétele például. Vagy nem támogatja a megyei területfejlesztési tanács a település által benyújtott pályázatokat. Vagy nem biztosítanak megfelelő hátteret az egyes inté zmények fejlesztése, támogatása terén. Vagy egy, a következő hónapokban előjövő ügyre is hivatkozhatnék, talán nem tetszik majd néhány településnek a regionális besorolás kérdése. Mindegyik olyan apropó, amely megoldást találhat azáltal, hogy beterjesztik az Országgyűlésnek, és azt a szakmai érvek hiányában is támogatni fogják az országgyűlési képviselők. Mi történik ebben az esetben? Odalesz a sokak által hangoztatott és véleményem szerint is szükséges stabilitás. Folyamatosan á t lehet rajzolgatni az ország térképét és a megyehatárokat. És sokaknak lehet majd tőkét kovácsolni az ilyen és az ehhez hasonló felvetésekből. Mindezekre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy az átcsatlakozást gondolják meg. Köszönöm a figyelmet. ( Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Két kétperces hozzászólást jelzett a monitor. Elsőként megadom a szót Hanó Miklós képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, ő kért kétperces hozzászólásra lehetőséget; őt követi majd Gyimóthy Géza, aki szin tén kétperces hozzászólásra kért lehetőséget. Hanó Miklós képviselő úr? (Hanó Miklós: Nem!) Tévedés történt, nem kíván élni a felszólalás lehetőségével. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Gyimóthy Géza képviselő úrnak.
