Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - a gazdasági miniszterhez - "Csőd szélén a Mol" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
181 Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Miniszter Úr! Felmerül az emberben, hogy vajon a hirtelen meggazdagodott multimilliomosok vagy milliárdosok nem ezen az úton jutott ake hozzá a vagyonukhoz. A miniszter úr említette, hogy a Magyarországon megtalálható bejegyzett offshore cégek azért adóznak - említette ezt a minimális összeget , azonban 3 százalékkal adóznak ezek a cégek. Érdemes lenne tehát felülvizsgálni, hogy ez a 3 százalékos adókulcs milyen óriási előnyt jelent a többi adózóval szemben, és fenntarthatóe ez az adómérték. Továbbá szeretném megkérdezni a tisztelt miniszter urat, nem gondolkodnake azon, hogy ezt az 1997ben - másfél évvel ezelőtt - bevezetett jogs zabályt esetleg hatályon kívül helyezzék. Ezzel ki lehetne húzni a szőnyeget az offshore cégek egy részének a lába alól. Én nagyon szeretném, ha ez minél előbb bekövetkezne. Egyebekben a miniszter úr válaszát elfogadom. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiból. ) Dr. Csáky András (MDF) - a gazdasági miniszterhez - "Csőd szélén a Mol" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Csáky András, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági miniszterhez: "Cső d szélén a Mol" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyett Bogár László államtitkár úr válaszol. Csáky képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (M DF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok megalakulását követően, az AntallBorosskormányok aktív támogató kormányzati munkájának is köszönhetően, a települések óriási fejlődésnek indultak. Közismertek az ivóvízhálózat, a telefonhálózat és a gázhálózat bővülésének adatai. Az évtized közepén a kormányzati prioritások változása miatt a megkezdett beruházások befejezése és az újak megkezdése érdekében az önkormányzatok egyre nagyobb összegű saját forrást v oltak kénytelenek igénybe venni, nagyon sok esetben hitel formájában. Nem tehettek mást, hisz a lakosság jogos igényét kénytelenek voltak kielégíteni. A gázhálózat bővítését illetően azonban nem csupán a lakossági oldalról kerültek kényszerpályá ra. Magyarországon, mint köztudott, az esetek nagy részében a gázvezetékek, gázfogadó és átadó állomások üzemeltetője a Mol Rt. A műtárgyak üzemeltetését és így a fogyasztók gázzal való ellátását azonban csak akkor vállalják, ha azok tulajdonukba kerülnek . Az önkormányzatok - más választásuk nem lévén , úgymond, önként adják el a szolgáltatóknak a gázvezetéket és a kapcsolódó berendezéseket. Kénytelenek ezt tenni, méghozzá úgy, hogy az ellenértéket részletekben kapják vissza, azaz több évtizedre hitelezne k kamatmentesen a szolgáltatóknak. Biztos vagyok benne, hogy sehol nem lehet fellelni olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy erőfölénnyel való visszaélésről van szó, azaz indirekt módon kényszerítik ki ezeket a szerződéseket. Mindezenközben az érintet t önkormányzatok intézményeiket is alig tudják működtetni, hisz az infrastrukturális beruházáshoz felvett hitelek kamatainak visszafizetése elvonja forrásaikat. Közel hasonló konstrukcióval történnek a villamos hálózati beruházások is. Ebben az esetben pél dául a tanyasi trafóállomások és a korábban tszkezelésben lévő villanyvezetékek átépítése,
