Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HEGYI GYULA (MSZP):
1458 bekövetkezhet. Bekövetkezhet akkor, ha ehhez egyébként különböző engedetlenségi és egyéb mozgalmakra való felhívás is csatlakozik. Végezetül: 20022006ban a most kezdeményezők valószínűleg, de talán nem bizonyos an ugyancsak megtehetik a politikai vitanap kezdeményezését, és akkor a polgári kormány majd arról adhat számot, hogy időben és tervszerűen, a kormányprogramban meghatározott módon végrehajtotta a most még csak felkészülés szintjén megérett átszervezési fo lyamatot. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Bársony András képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Úgy tűnik Gyimesi képviselőtársam felszólalásából, hogy valószínűleg egy helyen húztuk le a kirótt penzumot, a kötelező katonai szolgálatot annak idején. A mai vitanapon az egyik legfontosabb ér v a kötelező katonai szolgálat, a sorkötelesség fenntartása mellett az volt, hogy ezzel lehet biztosítani egy megfelelő tartalékos bázis állandó létezését a Magyar Honvédség mellett, mögött, amely adott esetben mobilizálható. Nem tudom, hogy mi ma képesek volnánke például az alaki szabályzatnak megfelelően akár a legelemibb mozgásokat végrehajtani a Magyar Hadsereg kötelékében, hiszen csak említem, hogy azóta megváltozott, mióta mind a ketten a sorkatonai szolgálatunkat teljesítettük, de nem ez a legnagyob b probléma. A legnagyobb probléma az, ha képviselőtársaim megkérdezik a hadsereg vezetését, hogy hány tartalékos tervszerű kiképzésére vagy továbbképzésére került sor, mondjuk, 1998ban, akkor olyan megdöbbentő szá mot fognak hallani, ami 300 alatti. Ha pedig a tartalékosokat valóban nem hívják be - a tartalékos állomány tíz év óta nem került behívásra , akkor gyakorlatilag egykéthárom generáció már elveszett mint tartalékos bázis, mert ezeket a veszteségeket nem lehet a mai kor követelményeinek megfelelően sem technikailag, sem katonai szocializáció szempontjából ismét élővé tenni. Úgy gondolom tehát, hogy a magyar nép számára az a mítosz, hogy a tartalékosság ad valami bázist a hadseregnek, egyre inkább szertefos zlik. Itt a katonai szolgálat egy újfajta módozatáról kell beszélni a jövő számára, nem a tartalékosokról, hanem a valóban aktív, hivatásszerűen elkötelezett hadseregről, ezt pedig építeni kell. Lehet, hogy ez ma még nem időszerű (Az elnök csengője megkoco gtatásával jelzi az időkeret leteltét.) napi aktualitásként, de hogy beszélni kell róla és dönteni kell róla nagyon rövid időn belül, az biztos. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a Fidesz képviselőcsoportja 28 perccel, a Magyar Szocialista Párt frakciója 28 perc 10 másodperccel, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja 12 perc 10 másodperccel, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoport ja 7 perc 10 másodperccel, a MIÉP képviselőcsoportja 18 perccel, a független képviselő 1 perccel, illetőleg a Magyar Demokrata Fórum 20 másodperccel rendelkezik. Hozzászólásra következik Hegyi Gyula képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportj ából; őt követi majd Pápai Mihály képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. HEGYI GYULA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Először is szeretném jelezni, hogy magam átérzem a helyzet absz urditását: tízpercenként, negyedóránként kimegyünk a folyosóra, hogy tájékozódjunk arról, hogy déli szomszédaink mellett megindulte a háború vagy nem, közben pedig egy olyan vita folyik itt, amely szerintem nagyon fontos, de az idők szele úgy hozta, hogy az időzítése a kezdeményezők szándékától teljesen függetlenül nem a legpontosabb. Bár ellenzéki