Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP):
1401 magas szám - hozzá kell tenni, hogy Európában ez valamivel alacsonyabb. Ez sok mindenre enged következtetni, de még több gondolatot szülhet ez a dolog. Amennyiben a 60 százaléka tisztázatlan, az annyit jelent, hogy a 400 milliárd forinttal sze mben 240 milliárd forint sorsa bizonyos spekulációra, következtetések levonására ad lehetőséget. A kérdés az - két irányba haladhatunk, a probléma nyitott probléma, hiszen nem visszafelé mozdulunk, hanem megoldásokat próbálunk találni , hogy a továbbiakba n is követő jogalkotó magatartást tanúsítsunk vagy pedig megelőzően olyan kemény törvényeket vagy szankciókat hozzunk, amelyek bizonyosan szűkebb mederbe terelik ezt a közbeszerzést. A tisztelt Ház lesz majd hivatott annak idején eldönteni, hogy melyik meg oldás a jobb. Mindenféleképpen úgy gondolom, hogy a közbeszerzéshez tartozó összeg nagysága és a jelenlegi állapot, a korrupció kézzelfogható jelenléte mindenféleképpen felügyeletet kell hogy biztosítson a tisztelt Ház részére, különböző javaslati lehetősé gek vannak ez irányban. A részletes dolgokról pillanatnyilag nem kívánok szólni, hiszen szám szerint 26 olyan kérdéssel lehetne foglalkozni most, amit majd a későbbiekben kell megindokolni és megmagyarázni. Bauer képviselőtársam egy történetet mesélt el, d e véleményem szerint még pillanatnyilag nem idevaló. Kétségtelen, hogy érdekes a történet, de úgy gondolom, hogy az általános vitában ez csak sztoriként alkalmazható vagy értékelhető. Az ajánlatkérésekkel kapcsolatban rengeteg probléma merül fel. Az ajánla tkérők önmagukban - általában vagy állami szervek, intézmények, vagy önkormányzatok, talán szándékosan, bocsánat, visszavonom, nem szándékosan, de a látvány mégis az - olyan feltételeket szabnak, amelyek testre szabottak egyes vállalkozások részére, alapve tően determinálják a pályáztatást, alapvetően eltorzítják a közbeszerzési törvény lényegét. Ezeknek mindenféleképpen valamilyen módon gátat kell szabnunk. Az Országgyűlés feladata és felelőssége az, hogy olyan törvényeket alkosson a közbeszerzésekkel kapcs olatban, ami leszűkíti a manipulációs lehetőségeket, a rossz értelemben vett manipulációs lehetőségeket, és olyan ellenőrzési rendszert állítson fel, amely a közpénzek elherdálását megpróbálja megakadályozni. (Taps a Fidesz soraiból.) Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólási igényét jelezte Molnár László képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó két percre. (23.10) MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a késői órában már nemigen lehet mit mondani, de három dolog roppantul felkeltette az érdeklődésemet, hogy itt a mai nap is és az elmúlt időszakban is nagyon sok képviselőtársam említette a korrupciót. Nem szeretném, ha ez az egész dolog elmenne ebbe az irányba, mert én azt mondom, hogy igenis vannak tisztességes vállalkozók, akik tisztességesen pályáznak, igenis vannak tisztességes hivatali dolgozók, akik a feladatukat szeretnék ellátni úgy, hogy korrupció mentesen tudják ellátni. Ha egy pici megjegyzést elfogadnak tőlem, a törvény jó, a törvény szellemével egyetértek, a változtatás már egy igényelt dolog volt, csak én három dolgot hiányolok. Az egyik, hogy nem egyszerűsíti magát a közbeszerzési eljárást, te hát nem egyértelműsíti a törvényt, hogy tisztábban lássák azok az emberek, akik pályáznak, akik a másik oldalon is vannak. Ez az egyik, amit én hiányolok. A másik az, hogy a kis- és középvállalkozók érdekeit még fokozottabban előtérbe helyezhette volna a t örvény. Elhangzott a vitában, hogy vannak nyugateurópai államok, amelyek a közbeszerzésen keresztül támogatják a kis- és középvállalkozói réteget. És - hogy a két percbe beleférjek még - a harmadik pedig az, hogy azt nem találtam meg a törvényben, hogy ke llően, még jobban képviselné a hazai magyar vállalkozók lehetőségbe, helyzetbe hozását.
