Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Határozathozatal a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról..... - A Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája..... - SIMICSKÓ ISTVÁN, a külügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
1336 SIMICSKÓ ISTVÁN , a külügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Orszá ggyűlés külügyi bizottsága rendkívül fontos eseménynek tekinti a Magyar Állandó Értekezlet megalakulását. Egyrészről azért, mert a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. §ának (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kív ül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, másrészről a polgári koalíció kormányának célkitűzéseiben is kiemelt feladatként jelent meg a Kárpátmedencei és a nyugati magyarság rendszeresebb, szorosabb, úgymond int ézményesített kapcsolattartása az anyaországgal. Az 1996 júliusában megkezdett, majd közel hároméves szünet után ez év februárjában a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a parlamenti pártok képviselői között folytatott magyar párbeszéd meg egyezéssel zárult. Ennek értelmében a magyar kormány rendszeresen egyeztet a határon túli magyar szervezetekkel, biztosítja a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, és mindezekről évente tájékoztatja a Magyar Országgyűlést. A külügyi bizottság úgy látja, hogy a magyarmagyar párbeszéd, a Magyar Állandó Értekezlet működése komoly mértékben hozzájárul a környező országokkal, azok kormányaival való jobb kapcsolat építéséhez, hiszen szomszédaink döntő többsége az európai integráció híve, ily módon a de mokrácia, a jogállam megteremtését, az emberi és kisebbségi jogok kiterjesztését kell célul tűzniük. A szomszéd országokban élő magyarság a térség országait összekötő kapcsolaterősítő szerepből kifolyólag növekvő jelentőséggel bír. A határon túli magyarság támogatása erősíti a szomszédsági együttműködést, fokozza a regionális stabilitást, és így növeli az euroatlanti politika eredményes érvényesülését. Az Országgyűlés külügyi bizottsága mindezen szempontok alapján üdvözli a Magyar Állandó Értekezlet megala kulását, és a határozat egyhangú támogatása mellett kéri az Országgyűlés tisztelt tagjait, hogy az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Me gkérdezem Németh Zsolt államtitkár urat, kíváne szólni. (Németh Zsolt: Igen.) Államtitkár úré a szó. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt határon túlról érkezett Vendégeink! Tisztelt Ház! 1999. február 20án harmadik a lkalommal került megrendezésre a "Magyarország és a határon túli magyarság" című konferencia. Hasonlóan az 1996. július 5én elfogadott nyilatkozathoz, ez a konferencia is egy olyan nyilatkozatot fogadott el, amely stratégiai értelemben jelöli ki a magyar külpolitika teendőit a nemzetpolitika területén. Sajnálatos, hogy három évnek kellett eltelnie az előző magyarmagyar találkozó óta, és úgy ítéljük meg, hogy indokolatlan volt ez a hosszú idő. A visszhanggal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy alapvetően ke dvező visszhangra talált a konferencia, illetőleg a Magyar Állandó Értekezlet mind a határon túli magyarság körében, mind a szomszédos kormányok berkeiben, mind pedig a nemzetközi tényezőknél, így különös tekintettel a nemzetközi sajtó köreiben. Megalapoza tlan vészmadárkodásnak tűnik utólagosan mindazon megjegyzés, amely előzetesen megkérdőjelezte a magyar állandó konferencia létrehozatalának létjogosultságát. Az őszinte hangon megszólaló magyar külpolitika pozitív fogadtatásával van dolgunk. A Magyar Állan dó Értekezlet megalakulása mögött alapvetően két indok határozható meg. Az egyik, ahogy Simicskó úr már elmondta, az alkotmány, illetőleg a kormányprogram által megfogalmazott célkitűzés, konkrétan a kormány alapvető fontosságot tulajdonít a magyar állam é s a határon túli magyar szervezetek közötti rendszeres és intézményes párbeszédnek. Másrészt nagyon fontos indoka volt ennek az intézmény létrehozásának, hogy egyenrangúságot és partnerséget kíván létrehozni és megteremteni a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel.
