Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Határozathozatal a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról..... - A Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája..... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
1337 (18.10) A határon túli magyarság helye a magyar külpolitikában nem könnyű kérdés. Hadd kezdjem azzal, hogy az elmúlt 80 évben többnyire a drámai időszakokban sem ritka kiszolgáltatottság jellemezte a határon túli magyarság sorsát. Mi ndazonáltal el kell mondanunk, hogy a mintegy 33,5 milliónyi határon túli magyar megmaradt, sőt, olyan erős önszerveződés jellemzi manapság, mint amilyen az elmúlt 7080 évben egyáltalán nem jellemezte. A magyar külpolitika alapvető feladata a magyar nemz et ügyének képviselete. Ezt három célirányban teheti meg, és teszi meg, az euroatlanti integráció területén, a szomszédságpolitika területén, illetőleg a határon túli magyarság iránti felelősségvállalás területén. Ez 1990 óta a fundamentuma a magyar külpo litikának. A Magyar Állandó Értekezlet annyiban jelent nóvumot, hogy az úgynevezett harmadik pillérnek, a határon túli magyarság iránti felelősségvállalásnak is immáron létrejött az az intézményes kerete, amely keret között kimunkálásra kerülhet a nemzetpo litika, illetőleg meghatározásra kerülhetnek azok a módozatok, ahogy összehangolható a nemzetpolitika az euroatlanti integrációval, illetőleg a szomszédsági politikával. Egy dolgot biztosan lehet tudni: a nemzetpolitika stratégiai célkitűzése - összhangba n a kormányprogrammal - a határon túli magyarság szülőföldön való maradásának és a szülőföldön való gyarapodásának az elősegítése. Hadd jegyezzem meg, tisztelt Ház, hogy az ellenzéki pártokkal, a kormánypártokkal és a határon túli szervezetekkel a magyar k ormány képes volt egy konszenzust kialakítani ennek a nyilatkozatnak az alapján. Örülök annak, hogy hasonló konszenzus jellemezte a külügyi bizottság, illetőleg az alkotmányügyi bizottság álláspontját is. Az Országgyűlés, a kormány, a létrehozandó szakbizo ttságok szerepe a Magyar Állandó Értekezlet munkájában meghatározó lehet. Szeretném jelezni, hogy a kormány határozott szándéka, hogy maximálisan kiszolgálja a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységét. Szeretnénk, ha az Országgyűlés is folyamatosan tájékozó dna a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységéről, és a létrehozásra kerülő hat szakmai bizottság pedig folyamatosan végezné a nagyon összetett összehangoló munkát. Hadd jelezzem, hogy ezek felállítása megkezdődött a gazdaság, a szociális ügyek, az integráci ó, az oktatási ügyek, a kultúra, illetőleg a jogi, önkormányzati kérdések területén. A német nagykövet nemrégiben egy rendezvényen úgy határozta meg a német külpolitikának a háború utáni stratégiai irányváltását, hogy "No hurry, no arrogance, no complexes! ". Ez azt jelenti: csak semmi sietség, csak semmi arrogancia, csak semmi komplexus! (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Ez szép volt!) Azt hiszem, nagyon jól illik a magyar külpolitika dilemmáira és célkitűzéseire ez a mondás, mert valóban nincs okunk semmi féle sietségre, hiszen Magyarország erősödik. Indoka, indokoltsága semmiféleképpen nem lehet akármilyen arroganciának, hiszen Magyarországnak erősödőek a szomszédsági kapcsolatai a határon túli magyarsággal való kapcsolatai mellett, és komplexusokra pedig abszolút nincsen szükségünk, hiszen meggyőződése a kormánynak, hogy sem a nemzethalál vizionálása, sem pedig a magyar érdekek elhallgatása nem vezet sehova. Tisztelt Országgyűlés! A határon túli magyarság vonatkozásában a kormány állá spontja mindenekelőtt az, hogy az adottságokat próbáljuk meg lehetőségekként felfogni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban, szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, az alkotmányügyi b izottság kíváne előadót állítani. (Dr. Pokol Béla: Nem!) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok nevében felszólalni kívánó képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Először az előre bejelentett felszólalóknak adom meg a szót; Csapody Miklós úr, az MDF képviselője következik szólásra. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) :