Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1265 Már elhangzott a Pannon Egyetem kérdése. Az előterjesztésben teljesen egyértelműen szerepelt, minden szakmai testület támogatásával, és tulajdonképpen az intézmények is egyetértettek önmagában ezzel az integrációval, míg az egyeztetés végső szakaszában kiderült, hogy egy nem elhanyagolható, de ta lán bizonyos szempontból mégiscsak presztízsszempont, a "hol legyen a székhely?" került előtérbe. Ebben a február 12ei előterjesztésben egy elfogadható kompromisszum született: a kaposvári és a keszthelyi intézmények előnyeit figyelembe véve az akadémiai tudományos központ lett volna Keszthelyen, Kaposváron pedig az adminisztratív és gazdasági központ. Úgy ítéljük meg, hogy ha önmagukban ezek az intézmények ezzel az összevonással egyetértettek volna, és valamennyi szakmai testület ezt alátámasztotta, akkor nem tekintettük volna a döntéshozó részéről kényszerintegrációnak valamilyen módon a székhely kijelölését, hiszen a kényszer, amit el akarunk kerülni, nem erre kell hogy vonatkozzon, hanem az össze nem illő intézmények összevonására. Ebben a tekintetben t ermészetesen csak bízhatunk a továbbiakban, hogy a későbbiekben minden szempontból meg fog felelni a kaposvári intézmény az egyetemi feltételeknek. Sajnos Keszthely sem érte el azt a vágyát, hogy mint egyetemi székhely maradjon fönn. Egy másik kérdés, amib en változás történt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola integrációja. Számos érv szól és szólt amellett, hogy egy olyan nagy hírű, nemzetközi hírű és nagy létszámú intézmény, mint a Közgazdaságtudományi Egyetem, önálló maradjon. Ugyanakkor, ha megnézzük az Oktatási Minisztérium előterjesztését, szakmai anyagát, szeretnék néhány érvet idézni, amelyből talán általában az integráció előnyei is tapasztalhatók: az ELTE és a Közgazdaságtudományi Egye tem egyesülésére vonatkozóan "a jövendő együttműködés alapjául azok a komplementáris tulajdonságok szolgálnak, amelyek a két egyetem, illetve főiskola jelenlegi profiljában rejlenek, s amelyek kihasználása eddig csak töredékesen valósult meg. Lehetőség nyí lik a rugalmasabb, nagyobb hallgatói választási szabadságot biztosító képzésre." Erre nyilván azonos, magas szinten képző, rokon területeken működő intézmények esetében van lehetőség. "Az ELTE természettudományi és jogi képzése sokban nélkülözi a közgazdas ági szemléletet. Az Európai Unió felé haladó Magyarországnak jogi, közgazdasági és környezetvédelmi területen olyan diplomásokra van szüksége, akik kölcsönösen jól ismerik egymás szakterületét. A szociológiai, a politikatudományi és idegen nyelvi képzés te rületén is óriási lehetőségek rejlenek az integrációban." Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a földrajzi közelség nagyon fontos szempont abban a tekintetben, hogy egy integráció előnyei kihasználhatóake. Ebben a tekintetben a Közgazdaságtudományi Egyete m és az ELTE megfelelő intézményei két villamosmegállónyi távolságra, gyalog néhány percre vannak egymástól, tehát nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is ki lehetett volna használni ezeket az előnyöket. (11.50) Minderről engem legjobban dr. Kiss Ádám hely ettes államtitkár úr győzött meg egy televíziós vitában. Nos, ez a kormánydöntés ezt követően megbontotta ezt a szakmailag támogatható összevonást, ugyanakkor nem maradt önálló a Közgazdaságtudományi Egyetem: hogy mégis annyi intézmény maradjon, amennyit eredetileg kitűztek, az Államigazgatási Főiskolával integrálódott. Ennek a döntésnek lett egy másik következménye: a budapesti pedagógiai főiskola nem jött létre a Budapesti Tanítóképző Főiskolából, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolából é s az ELTE tanárképző főiskolai karából. Természetesen a másik integrációnak, az úgynevezett vertikális integrációnak lehetnek előnyei, hogy az ELTEhez csatlakoztak, de ennek kapcsán érdemes néhány szót szólni a duális képzésről. Miért tartjuk ezt fontosna k? A lényeg a főiskolai és egyetemi képzés fenntartása szintjén az, hogy mi