Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1264 Egy megfelelő struktúrájú intézményhálózat ennek eszköze lehet. Felsőoktatási intézmények egyesülésére, összevonására már évtizedek óta sor került, csak akkor ezeket az egyedi eseteket nem neveztük integrációnak, ezek szerves fejlődés eredményei volt ak. Oktatáspolitikai célként és országos szinten az Antallkormány már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Igen részletes tanulmány készült az átalakításra, az integrációra. Ehhez nagyon pontosan felmérték és prognosztizálták a várható hallgatói létszámokat, é s ami nagyon nagy erénye volt ennek az anyagnak: hozzárendelte a feladatokhoz azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a megvalósításhoz kellenek. Hátránya nyilván az volt, hogy az adott ciklusban egy ilyen elképzelés megvalósítására nem került sor. A Hornko rmány idején valóban a megvalósítás közelébe került ez az integráció, és nagyon sok intézményi együttműködés, ami akkor elkezdődött, vezetett mára a tényleges integrációhoz. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy az a környezet, ami 1996ban biztosította v olna ezt az integrációt, merőben eltérő volt a mostanitól, és súlyos ellentmondás az, hogy miközben világbanki kölcsönre építve - azt befektetve az intézményhálózatba - kívánt a kormányzat fejleszteni, ugyanezt a Bokroscsomag árnyékában, sőt a felsőoktatá s annak egyik célpontjaként kellett hogy megtegye, hiszen 1995ben, egyetlen évben 30 százalék forráskivonás történt a felsőoktatásból, és ami még ennél is nehezebben pótolható: létszámleépítések is voltak. Az integráció nagyon sok tekintetben, legalábbis azok az anyagok, amelyek az intézményvezetőkhöz eljutottak, mechanikusan jelezték nyugati, elsősorban amerikai példák átvételét; hogy talán csak szóhasználatbeli példával utaljak erre, a létrehozandó, összevont egyetemek vezető testülete a magyar fordításb an is a "board" kifejezés lett volna. A másik, amit 1994 és '98 között ilyen szempontból kritikával kell illetni, hogy elsődleges célként jelölte meg a megtakarítást, holott teljesen világos, hogy egy nagymértékű intézményátalakítás során - amelytől elvárh ató, hogy racionális működésű legyen - először mindenképpen befektetni kell. A mostani kormány programjában több tekintetben szakított elődjével. Megmaradt, hogy a szakmai és a földrajzi közelséget fontos szempontnak tekinti - lényeges, hogy a szakmai köze lséget is , és nem kerül sor olyan integrációra, hogy az Állatorvostudományi Egyetem a Műegyetemmel egyesüljön. A széles kínálatú regionális, integrált egyetemekkel is egyet kell értenünk, és még egy nagyon fontos elvet deklarált ez a kormányprogram: nev ezetesen a felsőoktatás dualitását, vagyis az egyetemi és a főiskolai rendszer fenntartását. Egyetértünk azzal, hogy a felsőoktatás egységes irányítása fennmaradjon. Miközben vannak olyan területek, ahol a szakminisztériumoknak nemcsak az anyagiak vállalás ával, hanem szakértelmükkel is sokkal szorosabban részt kell venni a felsőoktatásban, mint más területeken, de ez nem jelentheti a felsőoktatás egységes irányításának megbontását. Bízunk abban, hogy a törvényjavaslatban szereplő, az Oktatási Minisztérium é s ezen szaktárcák megállapodására vonatkozó passzus valóban megnyugtató módon tartalommal lesz kitöltve, hiszen nyilván mindkét félnek ez az érdeke. Az elmúlt években az a kérdés, hogy egy szakember vagy egy párt egyetérte a felsőoktatás integrációjával a vagy sem, nagyon leegyszerűsítve jelent meg: támogatja vagy ellenzi? Így válasz nem adható. Válasz csak alapelvek ismeretében, azok érvényesülését tekintve és a konkrét intézményeket is vizsgálva adható meg. A jelenlegi előterjesztés az intézmények döntő t öbbségében teljesíti az általunk is támogatott alapelveket, de több esetben született olyan kompromisszum - tizennyolc integrált intézményből négyet érintő módon , amit mi rossz kompromisszumnak tartunk. Érdemes megemlíteni, hogy az oktatási miniszternek február 12ei dátummal született egy előterjesztése, amit a bizottsági tagok megkaptak, majd február 23án egy kormánydöntés született - néhány területen lényeges módosulással. Ezek közül hármat szeretnék említeni.
