Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1263 A Magyar Demokrata Fóru m részéről több módosító javaslatunk lesz. Ezek egy része az átalakulási folyamatot kívánja elősegíteni. Úgy véljük, hogy az előkészítő testületekbe indokolt lenne a felelős gazdasági főigazgatót teljes szavazati joggal rendelkező tagként meghívni. Tanácsk ozási joggal feltétlenül szükséges az előkészületi testületi munkába bevonni az intézethez tartozó tangazdaságok, kórházak, tanüzemek, klinikák, kísérleti telepek, gyakorlóhelyek vezetőit. Ez vonatkozik az ideiglenes intézményi tanácsra is, ahol az átalaku lást meghatározó személyi és szervezeti döntések születnek. A felmerült és felmerülő tárcafelügyeleti feszültségeket a Felsőoktatási és Tudományos Tanács összetételének módosításával javasoljuk enyhíteni. Azokkal értek egyet, akik úgy fogalmaznak, hogy saj nálatos és méltatlan dolog lenne, ha a kicsinyes presztízsokokból tekintélyes intézmények címtáblájáról lemaradnának olyan nevek, mint Kossuth Lajos, Eötvös Loránd vagy Janus Pannonius. Arról nem is beszélve, hogy az intézményeket így ismeri a világ és a h azai közvélemény. Módosító indítványban fogjuk javasolni, hogy a Sopron székhellyel megalakuló nyugatmagyarországi egyetem neve Széchenyi István nevét vegye fel. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Felsőoktatásunk fejlesztése mindenkép pen kiemelt nemzeti feladat, mivel jövőnk alakulását nagyban meghatározza az új nemzedékek képzettsége. Ugyanakkor az intézményi hálózat rendszerének átalakítása csupán első lépését jelentheti e folyamatnak, mert tartalmi és működésbeli megújulás nélkül ez sem több, mint a meglévő érdekterületek csomópontjainak átrendezése. Az egyetemi integráció alapvető célja, hogy az európai felsőoktatási intézményhálózatba illeszkedő, versenyképesen és gazdaságosan működő oktatási rendszert alakítsunk ki. Olyan rendszer t, amely egyaránt képes megőrizni, megtartani és megújítani a magyar iskolarendszer hagyományait. Végezetül el kell ismernem, hogy az oktatási tárca és ezzel együtt a kormányzat rendkívül nehéz feladatra vállalkozott. Higgadt és következetes munkára lesz s zükségünk. A felsőoktatás jelenleg eltorzult területi szerkezete miatt csaknem lehetetlen ideális új struktúrát létrehozni. A legtisztább megoldást a városi egyetemek létrehozása adja, ezen belül is Debrecen, Pécs és Szeged képes igazán ésszerű integrációt az első ütemben gyorsan megvalósítani. Ezen túlmenően minden más integrációs szándék sért valamilyen érdeket, annak ellenére, hogy a kormányzat az integráció megvalósítását komoly fejlesztési források kilátásba helyezésével ösztönzi. Úgy vélem, hogy minde n integráció annyit ér, amennyire működőképes és minőséget biztosító szerkezet jöhet létre. Ezen gondolatokkal újólag megerősítem: a Magyar Demokrata Fórum támogatja a szaktárca ésszerű törekvéseit, és módosító javaslatainkkal kívánjuk tovább csiszolni az új magyar felsőoktatási intézményrendszer egymáshoz illő, egymást megerősítő, integrálható részeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Balczó Zoltán ké pviselő úrnak, MIÉP. Tessék! BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatnak a parlament elé kerülése mintegy évtizedes folyamatnak a font os állomása. Én is hangsúlyozom, hogy ezt egy állomásnak kell tekinteni, és az előterjesztésből kiderül, hogy az oktatási tárca sem úgy tekinti, hogy a törvény elfogadásával mintegy pont kerül az integrációs folyamat végére, hiszen 2000. január 1je tulajd onképpen egy jogi aktust jelent. Az egyesült intézmények további belső szerkezeti átalakulása, fejlődése és fejlesztése dönti majd el, hogy ez az integráció mennyiben fogja ténylegesen elősegíteni a felsőoktatás korszerűsödését, kiemelten a megnövekedett h allgatói létszám mellett képese a képzés színvonalát emelni, és így hozzá tude majd járulni ahhoz, hogy az európai munkamegosztásba mind erőteljesebben bekapcsolódó Magyarország ki tudja aknázni legértékesebb természeti kincsét, az emberi erőforrást. (11 .40)