Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORN GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1257 Az egyik legfontosabb kérdést jelenti majd még az előttünk álló felsőoktatási re formok között a tudományos minősítési rendszer és a felsőoktatási kinevezési rendszer kapcsolatának újragondolása. Magas szintű egyetemi és főiskolai képzés csak akkor lehet, ha a magas szintű tudományos minősítettek lehetnek egyetemi professzorok, tanszék vezetők, dékánok, rektorok. A korábbi években főszabályként ezekre a posztokra csak a legmagasabb tudományos minősítéssel, a tudományok doktora cím birtokában lehetett kerülni. Sajnos azonban 1993tól kétszeresen is meglazult az egyetemi hierarchia tudomán yos minősítéshez kötése, és főszabállyá az vált, hogy nagydoktori minősítés nélkül is egyetemi professzorrá lehetett válni, és így az ehhez kötött tanszékvezetői, dékáni, rektori posztok szintén elérhetővé váltak a legmagasabb tudományos minősítés nélkül i s. A tudományos minősítés másik leértékelését pedig az hozta létre, hogy a kandidátusi tudományos fokozat helyett behoztuk, behozták a PhDfokozatot, ám amíg a kandidátusi fokozatot az országos szakmai grémiumok szervezésében lehetett megszerezni, addig az új PhDfokozatot már egyegy tanszék mellett egyegy nagy, összevont egységen belül is meg lehet kapni. A PhDfokozat, tehát az új fokozat, ami az elmúlt öt évben jött létre, jó lehetett az Egyesült Államokban, ahonnan átvettük, ahol 23 ezer egyetem, fői skola verseng egyegy szakmai terület diplomáinak kiadásában; de Magyarországon, ahol az egyes szakterületeken nagyonnagyon kevés, és sok helyen hiányzik is a versengés, az egyes tanszékek mellé rendelt tudományos minősítés az országos kontroll alóli kisz akítást hozta létre. Úgy látom, hogy már az elmúlt öthat évben is sok szempontból felhígult a hazai egyetemi professzori gárda, és a továbbiakban a minőségi szint megkövetelése szükségessé tenné, hogy a nagydoktori cím megvédése ismét előfeltétele legyen az egyetemi tanári kinevezésnek. Egy további problémát jelent a jelenlegi felsőoktatási törvényben az a hézag, amely könnyű és gyors egyetemként való elismerést biztosít annak a szervezetnek, amely egy külföldi egyetem papírját meg tudja szerezni annak iga zolására, hogy ez a szervezet egy külföldi egyetem magyar részének tekinthető. A jelenlegi felsőoktatási törvény 110. §a ugyanis lehetővé teszi, hogy akár alapképzés folytatása nélkül és az ehhez szükséges szakembergárda nélkül is egyetemként ismerjék el egy külföldi egyetem Magyarországon létesített intézményét. Ezzel szemben egy hazai intézménynek ehhez egy sor szakterületen és tudományágban alapképzést kell folytatnia, és ehhez megfelelő tanári gárdát, épületet és a többit kell biztosítania. Jelenleg cs ak néhány ilyen, külföldi papírral működő intézmény van e paragrafus alapján Magyarországon, egyetemi ranggal pedig talán csak a Soros egyetem működik így. (11.10) Ezzel a kiskapuval azonban a jövőben többen is élhetnek, és különben is, alkotmányos aggályo kat vet fel, ha a hazai és a külföldi intézményeket eltérő mércével mérjük. Egy következő felsőoktatási törvénymódosításban, úgy gondolom, erre mindenképpen ki kell majd térni. Összességében - még egyszer megismétlem - támogatásra méltónak ítélem az előttü nk fekvő törvényjavaslatot, és a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében elfogadásra ajánlom a tisztelt képviselőtársaknak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m. Megadom a szót Horn Gábor úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Lezsák Sándor. HORN GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Azt gondolom, lényeges pontjához érkeztünk a magyar felsőoktatás elmúlt 1520 évének. Csak egy fél mondattal hadd utaljak arra, hogy mekkora bátorság kell ahhoz, hogy ezt a lépést a parlament itt most megtegye. Azt gondolom, hogy a bátorság addig terjed, ameddig a törvények betartása ma M agyarországon bátorságot jelent, hiszen a felsőoktatási törvény '96ban egyértelműen
