Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1256 jelenik meg, ha több szervezet is ugyanazokat a feladatokat látja el, az egyetemi tudományos életben éppen hogy előfeltétel az, hogy több tudomány is működjön egymás mellett egyegy szakmai területen. Egyegy ilyen szakmai területen az egyetemi szakok és tanszékek versengése tudja csak biztosítani a tényleg magas szintű felsőoktatást ezen álláspont szerint. A másik álláspont ezzel szemben inkább az igazgatási racionalitás szerint fogta fel a felsőoktat ás hatékonyságát, és az intézményi széttagoltságot, illetve az egy diákra eső magas igazgatási költséget látta a legnagyobb problémának a hazai felsőoktatásban. Miután a Világbank szakértői a '90es évek elején az utóbbit támogatták, és a felsőoktatási int ézmények összevonásának esetére sok milliárdos világbanki kölcsönt helyeztek kilátásba, már az Antallkormány alatt ebbe az irányba ment el a magyar felsőoktatás jövőjének alakítása. A Hornkormány az oktatási minisztere vezénylete alatt lényegében ezt az irányt folytatta, és részletes szerződést kötve a Világbankkal vállalta, hogy nagy egyetemi és főiskolai centrumokba vonja össze a magyar felsőoktatást. A kormányváltás után bizonyos fokig újratárgyalva ezt a világbanki szerződést és eszerint átalakítva a korábbi elképzeléseket, fekszik előttünk a kormány felsőoktatási integrációs törvényjavaslata. Az elmúlt hetekben sok vita folyt arról, hogy milyen főiskolák és egyetemek összevonására kerüljön sor, és ebben szűkebb lobbyérdekek éppúgy megjelentek, mint át fogóbb elvi alapon álló érvek. Ha az előbb említett dilemmára visszautalok, akkor azt lehet mondani, hogy az olyan összevonásokat, amelyek egyes szakmai területen nem szűkítik a versengő szakok és fakultások számát, és egy átfogó szervezet keretében ország os szinten fennmaradnak a versengő felsőoktatási egységek, támogatni kell. Ezzel szemben az olyan típusú összevonások, amelyek egyegy szakmai területen a monopol egyetem vagy a monopol főiskola kialakulását hozzák létre, nem támogathatók. Például az utóbb i miatt lépett föl a Független Kisgazdapárt országgyűlési csoportja a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ELTEbe való beolvasztási terve ellen, hiszen így a társadalomtudományok több ágában az amúgy is szegényes hazai versengő intézmények száma csökke nt volna. Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az oktatási miniszter úrral való munkacsoportegyeztetés után a minisztérium megváltoztatta az elképzeléseit, és a jelen törvényjavaslatnál fenntartja a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem önálló egyetemi státuszát. A végül is kialakult összevonási terveket tekintve megnyugtatónak látszik a helyzet azon a téren, hogy monopolszakok és karok nem jönnek létre a törvényjavaslat következtében, legalább is nem jobban, mint ahogy ma léteznek, hanem csak a tényle g szükséges gazdálkodási és igazgatási racionalitás szempontjai kaptak így nagyobb hangsúlyt az összevonásokban. Bár kritikaként hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt hetek vitáiban a minisztérium képviselőinek érvei között a felesleges párhuzamosságok, az eg y főre eső igazgatási költség és más hasonló érvek hangoztatása közben sokszor elsikkadt, hogy az egyetemi tudományos szférában ezek a szempontok másodlagosak lehetnek a magas színvonalat biztosító versengő intézményrendszer szempontjai mellett. Összességé ben azonban támogatásra érdemesnek kell minősíteni az előttünk fekvő törvényjavaslatba felvett összevonási javaslatokat. Megnyugtatónak látszik a Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciója számára az a megállapodás is, amely az oktatási miniszter úr és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között látszik formálódni az agrárfelsőoktatás vonatkozásában. Ezzel a megállapodással a mezőgazdasági szakemberképzésben és a vidékfejlesztésben érdekelt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium komoly befolyást szerez az agrárfelsőoktatási intézmények működésében, és a Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciója csak ezzel a megoldással fogadja el az oktatási miniszter felügyeleti jogát az agrárfelsőoktatás felett. Továbblépve a felsőoktatá s integrációjának kérdésén, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal még nem érintettünk egy sor további feszültséget az egyetemi és főiskolai életben.
