Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1255 fe lsőoktatásban. A kreditrendszer az ugyanis, amely a hallgatók számára a valódi átjárhatóságot, áthallgathatóságot biztosítja, amely a valódi többlépcsős képzésben való részvétel lehetőségét kínálja fel a hallgatók számára. Ha nincs kreditrendszer, a hallga tók szempontjából az integráció csak különböző intézmények egymás mellett létezéseként működik a továbbiakban, vagyis mindaddig nem lesz valódi ez az integráció a hallgatók szempontjából, amíg a kreditrendszer általános bevezetésre nem kerül a felsőoktatás ban. Erre határidős passzus vonatkozik a felsőoktatási törvényben. Érdemes lenne végiggondolni ennek módosítását és lehetőség szerint mielőbbi bevezetését a kreditrendszernek. Annak idején úgy gondoltuk, nagyon sokan úgy gondolkoztunk, hogy a gazdálkodás t erén is nagyobb autonómiát lehet az integrált intézményeknek biztosítani majd, akár úgy, hogy megnyitjuk az államháztartási törvényt, és a valódi gazdálkodás, az önállóbb gazdálkodás feltételeit biztosítjuk az érintett intézmények számára. Ennek sem látjuk nyomát jelen pillanatban a felsőoktatási törvény módosításában. Sőt, a javaslatba bekerült egy olyan passzus, egy olyan elem, amely inkább korlátozza és csorbítja az intézmények autonómiáját, mint erősítené. Ez pedig a gazdasági vezetők miniszteri kinevez ése, miközben az érintett intézményi tanácsoknak kizárólag javaslattételi jogosítványuk van. Ez olyan ellentmondást hozhat a felsőoktatás működésében, ami megoldhatatlan problémát jelent majd a kormány számára, hiszen a törvény jelen pillanatban kimondja: a rektorok, a főigazgatók teljes felelősséggel irányítják az intézményeket, beleértve a gazdálkodási felelősséget is. (11.00) Ha a gazdasági vezetőt a minisztérium nevezi ki, hogyan érvényesítheti ezt a felelősségét a rektor, illetve a főigazgató? Ha pedig a gazdálkodási felelősséget a miniszter által kinevezett gazdasági vezetőre ruházzuk a törvényben, akkor könnyen egy olyan kétfejű vezetés alakulhat ki a felsőoktatási intézmények körében, ami megoldhatatlan konfliktusok sokaságát hozhatja magával. Úgy ér zem, egyéb pontokon is módosításra szorul a benyújtott javaslat, hiszen nagyon sok intézményben ma még félelem fogalmazódik meg az integrációban, sok intézmény számára még nem lehet pontosan látni, hogy a gazdálkodásuk mennyire lesz biztosított az integrác ió keretei között, mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyek adósságokat halmoztak fel, milyen biztosítékot kapnak a jól, gazdaságosan működő intézmények az integráción belüli további működésükre nézve, hogy az megfelelő színvonalú legyen. Ezek a kérdések tehát módosító indítványokat igényelnek. A szocialista frakció elvileg, logikai alapjait tekintve támogatja a felsőoktatási integrációt, de a problémák megoldására benyújtott módosító indítványainktól tesszük függővé végső magatartásunkat a törvény megsza vazásakor. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Pokol Bélának, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Ho rn Gábor. Tessék! DR. POKOL BÉLA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényjavaslat elfogadásával egy sok éven keresztül zajló vita kerül lezárásra a felsőoktatási intézménye k működésének jövőjét illetően. Különösen a '90es évek elején lángoltak fel egyetempolitikai és tudománypolitikai körökben a magas színvonalú és hatékony egyetemi és főiskolai oktatás jövőjéről a viták. Eleinte két eltérő álláspont vitatkozott erről. Az e gyik álláspont szerint a tudományos minősítési rendszer javításával kellett volna a professzori tudományok doktoraiból és kandidátusokból álló minőségi tanári gárdát biztosítani a magyar felsőoktatásban. Ez az álláspont meghagyta volna a felsőoktatási inté zmények széttagoltabb jellegét és önállóságát abban az esetben, ha egy felsőoktatási intézmény tud magának szerezni elegendő tudományosan minősített professzort és tanári gárdát. Ez az álláspont arra tette a hangsúlyt, hogy szemben a közigazgatási szerveze tek racionalitásával, ahol felesleges párhuzamosságként
