Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1252 gazdag kínálatú univerzitássá, többkarú egyetemmé alakult. A gödöllői agráregyetemnél számomra is meglepő volt a statisztika, amikor kiderült, hogy Gödöllőn az agráregyetemen az agrárképzés aránya ebben a pillanatban nem éri el az 50 százalékot. Ez nem valami miniszteri behatásra, nem valami törvényes elképzelések hatására következett be, hanem az élet alakította így a gödöllői egyetemet is. Ebben az esetben már nem lehet kizárólag szakegyetemekről beszélni, a szakegyetemek is megkezdt ek egy szélesebb profilú intézménnyé alakulni. Ebben az esetben az integráció ezt a folyamatot meggyorsítja, és innentől kezdve, azt hiszem, nem lehet arról beszélni, hogy egyes tárcák bizonyos szakegyetemek - amelyek már nem is igazán szakegyetemként műkö dnek - működését alapvetően befolyásolják, alapvetően az ő döntési kompetenciájukba tartozzanak. Érdemes az egészségügyi bizottság döntésére is néhány gondolatot fordítani. Érdemes megnézni, hogy az orvosegyetemek hogyan működnek Európában. NyugatEurópába n ismereteim szerint három önálló orvosegyetem működik, Svédországban, Stockholmban, Németországban pedig kettő: Hannoverben és Lübeckben; és hozzá kell tenni, hogy Svédországban öt olyan orvosegyetem működik, amely egy egyetemnek egyik fakultása, Németors zágban pedig 26 egyetemen rendelkeznek orvosi fakultással. Tehát leszögezhetjük, hogy az európai gyakorlat is az, hogy sem az egészségügy, sem az agrárintézmények esetén nem önálló intézményekről van szó, hanem ezek bizony fakultásai egyegy nagy, többkarú egyetemnek. Vannak kérdések ezzel együtt, amelyeket ezeknek az egyetemeknek az esetén tisztázni kell. Megfelelő ágazati együttműködés kell az Oktatási Minisztérium és az agrárminisztérium, az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium között. I nformációim szerint az oktatási tárcánál és az érintett tárcáknál megvan az együttműködési szándék, és van néhány dolog, amit tisztázni kell. Az agrártangazdaságok finanszírozása nyilvánvalóan nem történhet kizárólag az Oktatási Minisztérium pénzeszközeibő l. Az orvosegyetemek nem pusztán oktatási pénzeszközöket használnak fel, hanem a társadalombiztosítási önkormányzatokkal is szerződésben állnak. Ezek olyan kérdések, amelyeket az integráció után, során, mellett, ezzel egy időben rendezni kell, és az érinte tt minisztériumok kinyilvánították azt a szándékukat, hogy az elkövetkező időkben ezeket a szerződéseket részletesen és alaposan megvitatják, majd megkötik. Lehetőség van arra az oktatási törvény szerint, hogy bizonyos karok jelentős önállósággal rendelkez zenek, ilyen például az önálló gazdálkodásnak a témaköre is. Ez nyilván ebben a részletes szerződésben szabályozható. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendkívül sokrétű, rendkívül sok egyeztetésen ment keresztül, és messzemenőleg figyelembe veszi az intézmények saját elképzeléseit. Nem véletlen, hogy ma már nem támadják az oktatási tárcát az egyeztetések elmulasztása miatt. Ezt a törvényt ennél alaposabban nem lehet előkészíteni. Nincs más hátra, a Magyar Országgyűlésnek vállalni kell a dönté s felelősségét. Ha nem döntünk, a magyar felsőoktatás fejlesztési lehetőségét halasztjuk el, nincs vesztegetnivaló időnk. A részletes vitához bölcsességet, a végső döntéshez pedig bátorságot kívánok minden parlamenti képviselőtársamnak. Köszönöm. (Taps a k ormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen képviselő úr. Hozzászólásra következik Jánosi György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Pokol Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képvi selőcsoportjából. Egyben engedjék meg, hogy megköszönve munkájukat, átadjam az elnöklést Gyimóthy Géza alelnök úrnak, és kívánjak önöknek további jó munkát. Köszönöm szépen. (Taps.) (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
