Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Az egészségügyet, illetve a gyógyszerellátást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP):
1186 szüksé gletnek megfelelően rendezi és korszerűsíti a kamarai törvényt, megfelele azoknak a várható, az egészségügyben készülő reformtervezeteknek, amelyek meghozatala esetén a kamarák felértékelődnek. (18.00) Gondolok itt a praxisprivatizációra, a különféle szer ződéskötésekre. Teljesen más a helyzet ma az egységes, egy állami egészségbiztosítóval való szerződéskötésben történő tárgyalási pozícióban, és teljesen más lesz a kamarák helyzete egy decentralizált, többszereplős biztosítási rendszerben, ahol a kamarák é rdekérvényesítő, érdekmegjelenítő vagy egyeztetési pozíciói mások és mások lesznek. Ezért javaslom a tárcák képviselőinek, hogy gondolják végig, nem kellenee már most ebben a törvényben egy kicsit elébe menni a várható változásoknak, hogy ne a reformnak m egfelelően kelljen újra hozzákezdeni akár már ősszel a kamarai törvények módosításához. Már Horváth képviselőtársam érintette a praxisprivatizáció, illetve a személyi jog gyakorlását a háziorvosi praxisokban, a gyógyszerész személyi jogával kapcsolatosan. Ezt a törvényjavaslat ma még nem tartalmazza, így újra csak javaslom a törvény beterjesztőjének ennek a javaslatnak a megfontolását. A Gyógyszerész Kamaráról szóló törvény módosításakor a Gyógyszerész Kamara elnök asszonya támogatásáról biztosította ezt a törvénymódosítást, és szakértőként és a szakmai szervezet képviselőjeként is azt kérte a bizottságtól, illetve a parlamenti pártok képviselőitől, hogy a velük való egyeztetés után, a szakmai szervezettel történt konszenzus után javasoljuk ennek a javaslatn ak az elfogadását. Két kérdésben fogalmazott meg aggályt. Az egyik a működtetési jog engedélyezésének kérdése, amelynél párhuzamosságot vélt fellelni - illetve mi magunk is - az engedélyezés és a működtetés kérdésében, a személyi jog odaítélése és a működt etés engedélyezése, tehát a GYOKjogosítvány és az ÁNTSZjogosítvány között. Mi magunk is megfontolásra ajánljuk, hogy amennyiben egy szakmai köztestület az egyik jogosítványt megadhatja, megadhatjae a másikat is. Mi ebben nem látunk lényeges ellentmondás t. Teljesen egyetértve a Gyógyszerész Kamara képviselőjével, a gyógyszertár definícióját kérjük újragondolni, az egészségügyi szolgáltató funkcióját megtartani - ezt mi feltétlenül szükségesnek gondoljuk. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Orvosi Kamaráról, a Gyógyszerész Kamaráról szóló törvényjavaslat nagyobb aggályok nélkül elfogadható számunkra. A módosító indítványokkal elsősorban azokat a javaslatokat igyekszünk majd megtámogatni, melyet a köztestületi kamarák képviselői maguk is kívánatosnak tartanak. K öszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő asszony hozzászólását. Hozzászólásra következik Hegedűs Mihály képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Bé ki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. A képviselő urat illeti a szó. DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyesített módosításban foglalkozik négy törvénnyel, amelyeknek a napi feltételekhez való alakítása szükségszerű volt. A módosítások szükségesek, mivel az eltelt öthat év jelentős változásokat hozott mind a politikai, mind a gazdasági környezetünkben. Az utóbbi gyógyszertörvény alig három hónap ja lépett hatályba, de máris több tekintetben elavult. A módosításnak kettős célúnak kell lennie, az első cél elsősorban technikai. Célja azon törvényi pontatlanságok korrigálása, amelyek megnehezítik a törvény európai uniós irányelvekkel történő teljes ha rmonizációját. Ez a technikai módosítás sürgető, így ha ezekhez a fiatal
