Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Az egészségügyet, illetve a gyógyszerellátást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
1185 eltérések, ahol a két kamara szakmai tevékenységének tartalma is eltérő. Ezért tehát az azonos szövegezések egyik törvényjavaslatban sem okoznak zavart, ellenkezőleg, egységessé teszik azokat. A kamarai törvény ek módosulása következtében lényegesen megváltozik a véleményezési, egyetértési jogok gyakorlása, illetve a törvényjavaslat előkészítői ezekre fontos hangsúlyt helyeznek. Ezekre szeretnék a következőkben visszatérni. A legfontosabb jogosítványokat illetően tulajdonképpen elsősorban olyan jogosítványokról van szó, amelyek nem a kamara egyetértési, illetve vétójogát érintik, hanem olyan véleményezési jogköröket, amelyek akkor is fontosak e kamarák történetében, ha azok nem jelentenek egyet nem értés esetén au tomatikus vétót. A törvényjavaslat további dicsérgetése helyett inkább a szakmai aggályokra szeretnék kitérni. A módosítások értelmében, amelyek az Orvosi Kamarát érintik, a szakmai kollégiumok működtetéséről szeretnék szólni. A szakmai kollégiumokat a kam arák működtetik - mondja a törvény előterjesztője , ennek a működési jogosítványnak azonban a belső tartalma nincs feltárva. Úgy tűnik látszólag, mintha ezeket a szakmai kollégiumokat az Orvosi Kamara működtetné, ugyanakkor alaposan végigolvasva ezeket a rendelkezéseket arra kell jutnunk, hogy e működtetés elsősorban adminisztratív jellegű működtetés. Márpedig az orvosi hivatás gyakorlásáról, és a szakmai kollégiumokról szólva meg kell jegyezni, hogy ezeknek a működtetési céloknak elsősorban tartalmiaknak kell lenniük. A bizottsági vitában is felmerült, hogy a szakmai kollégiumok működtetése terén a kormánypártok képviselői között is vannak nem elhanyagolható ellentmondások. Mind a két kamaránál a törvényjavaslat megteremti a professzionális igazgatási, jog i apparátus feltételeit és követelményrendszerét, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a megnövekedett közfeladatok ellátásának. Azonban nem találtuk meg ebben a javaslatban azt a pontos útmutatást, hogy e közigazgatási feladatok ellátásához milyen mértékű költségvetési források állnak a kamarák rendelkezésére. Ezt nem tartjuk elhanyagolhatónak, hiszen a törvény hatálybalépése 2000. január 1jén ezekre a közfeladatokra már ki fog terjedni. A tervezet kísérletet tesz arra, hogy szabályozza a köztestületi tisz tségviselők jogállását. Őszintén szólva szívesebben láttam volna, ha e köztestületek vezető tisztségviselőinek jogállását egy ehhez méltó törvényszöveg szabályozza, és nem mossa egybe az üzemi tanácsok, illetve szakszervezeti vezetők jogosítványaival. A tö rvényjavaslat mindkét kamara esetében az egyetértési jogok gyakorlására az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását írja elő, és ezt oly módon teszi, hogy értelemszerűen kell a szakhatós ágokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Ebben az a gond, hogy nem tudjuk pontosan, mert nincs definiálva, hogy mikor kell értelemszerűnek ítélni ezt az alkalmazást. A másik pedig, hogy lehete egyetértési jogot szakhatósági tevékenységnek minősíteni. Mind a két kamara erőteljes jogosítványokat kap a tagjai körében előírható kötelező továbbképzések tekintetében. Tekintettel azonban arra, hogy az egészségügyi törvény konkrétan és részletesen kitér a továbbképzések kérdésére, ezért ebben a tárgyban a már kiadott tárcarendeleteket valószínűleg a törvénnyel még összhangba kell hozni. Mind a két kamara tekintetében rendezi a kamarai tagság az összeférhetetlenségi eseteket, ennek lényege, hogy a kamarai jogosítványokkal érintett köztisztviselők kamarai tagsága kizárt. Ezzel összefüggésben azonban bizonytalanságot tapasztalunk a tervezetben az említett körbe tartozók szakmai tevékenységével kapcsolatban. Felmerül az a kérdés, hogy mindazon köztisztviselők, akiknek kamarai tagsága kizárt, végezhetneke diplomához kötött egyéb tevékenységet vagy sem. A MOK eredeti követeléseinek egy része, különösen a szakorvosi kérdések köre, és bizonyos erős jogosítványok követelése a törvényjavaslatban nem nyert elfogadást. Ebben a kérdésben mind a bizottságban, a különféle párt ok képviselői között, mind pedig az Orvosi Kamara képviselője által előadva, még lényeges egyeztetésekre kerülhet sor a jövőben, illetve ennek szükségessége változatlanul fennáll. Azt is meg kell vizsgálni, hogy ez a törvényjavaslat, amely valóban a
