Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DEUTSCH TAMÁS ifjúsági és sportminiszter:
1140 (Derültség az MSZP padsoraiban.) Feltehetném önnek is vagy akár edzőjének is a kérdést: nem volte túl korai a kispályát nagyra, túl nagyra cserélni? (Nagy taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Deutsch Tamás miniszter úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DEUTSCH TA MÁS ifjúsági és sportminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy mindazok, akik a testnevelés és a sport ügyeivel foglalkoznak, valójában a jövővel törődnek, mielőtt azonban a jövő kérdéseiről ejtenénk néhány szót a napirend e lőtti hozzászólás kapcsán, nézzünk egy kicsit vissza, ami persze furcsa lehet, ha a sport kérdéseiről beszélünk. A helyzet az 1999 tavaszának Magyarországán, hogy 141 olimpiai aranyérem fényénél is teljesen nyilvánvaló, hogy mára, nem kis részben az előző kormány tétlensége, hibái és egészen súlyos következményekkel járó, elkapkodott lépései miatt a magyar sport tartalékai gyakorlatilag kimerültek. Jelen pillanatban a magyar sport adósságállománya meghaladja a több mint 11 milliárd forintot. Mindez annak a gondos kormányzati magatartásnak köszönhető, amelynek részleteiről Világosi képviselő úr bizonyosan tájékozott, hiszen államtitkára volt annak a miniszternek, aki a sportot felügyelte az elmúlt négy esztendőben. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Hiszen e z az adósságállomány az elmúlt négy esztendőben több mint háromszorosára nőtt, és ma már - ahogy mondtam - meghaladja a 11 milliárd forintot. (Horn Gábor: Nyilván ezért kell törvénytelen lépéseket meglépni.) Az előző kormány kényes politikasemlegességére e lég csak azt a példát idézni, hogy az 1996ban elfogadott, a sporttörvény által létrehozott, két, a sport ügyeivel foglalkozó közalapítvány vezetését nagyon szigorú, titkos kormánypárti politikai paktumok alapján osztották el. Mind a két közalapítvány élén két kiváló képességgel bíró, szocialista sportvezető - Tibor Tamás és Szabó Imre , míg a közalapítványok elnökhelyettesi tisztségét - abszolút pártsemlegesen - két szabaddemokrata politikus töltötte be. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Egyébként a közal apítványok törvényeknek elkötelezett működéséről épp az elmúlt napokban készítette el az Állami Számvevőszék a jelentését. Ez a jelentés egyelőre még nem nyilvános. Ha majd nyilvánossá válik, akkor, azt gondolom, lesz miről beszélnünk az elmúlt két esztend ő eseményei kapcsán. Tisztelt Parlament! Az elmúlt négy esztendőben a kormányok és a parlament által elfogadott sportköltségvetés - a rendelkezésre álló dokumentumok alapján egészen bizonyos - kizárólag, minden körülmények között, döntő részben a személyes kapcsolati tőkének köszönhetően, nem nyilvános döntések alapján osztatott szét. Ezzel szemben 1999ben már január 14én valamennyi sportági szakszövetség vezetője és főtitkára pontos tájékoztatást kapott arról, hogy mind az Ifjúsági és Sportminisztérium, mind pedig a Magyar Olimpiai Bizottság milyen módon és milyen mértékű közvetlen állami támogatást nyújt a sport fejlődése érdekében. Ami a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyeit illeti, engedjék meg, hogy egy mindez ideig kis nyilvánosságot kapott, de az ügy me gértése szempontjából jellemző példát mondjak el önöknek. Talán sokak figyelmét elkerülte az, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség működésében felfüggesztett elnökének jogi tanácsadója, jogi képviselője az Ifjúsági és Sportminisztérium ellen indított perben d r. Sándor Elek úr, aki 1998. december 31éig az Országos Testnevelési és Sporthivatal törvényességi felügyeleti ügyekkel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője volt. A helyzet tehát az, tisztelt képviselő úr, hogy jelen pillanatban az a köztisztviselő , aki egyébként felmondási idejét tölti, akire egyébként a köztisztviselőkre vonatkozó törvények mind ez idáig még érvényesek, aki tehát ezeket a törvényeket nyíltan megszegve ma egy olyan ügyben képvisel a kormánnyal szemben egy törvénytelenséget elkövete tt szakszövetségi elnököt, amely szakszövetség
