Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1141 törvényes működéséért egyébként a törvényességi felügyeleti tevékenységgel megbízott főosztály helyettes vezetőjeként felelős. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Magyarul: nem más történik, mintsem hogy Sándor E lek úr ma, jelen pillanatban azt az elmulasztott munkát próbálja teljesen fölösleges perek kezdeményezésével eltakarni, amit ha elvégzett volna, nem alakult volna ki az a törvénytelen helyzet a Magyar Labdarúgó Szövetség háza táján, amely indokolttá tette az MLSZ elnöke működésének felfüggesztését. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban. - Horn Gábor: De jó válasz!) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kovács László frakcióvezető úr, Magyar Szocial ista Párt. Megadom a szót a frakcióvezető úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma egy hete ünnepeltük az 1848as forradalom és szabadságharc kezdetének 151. évfordulóját. Az ünnepi szónokok immár másfél évszázada minden március 15én megfogalmazzák az esemény tanulságait. A gazdaságban mutatkozó kedvezőtlen jelek, a növekvő társadalmi különbségek, a belvíz és az árvíz rombolása most különösen időszerűvé teszik a nemzeti összefogás gondolatát. Az összefogás helyett azonban a társada lom megosztottsága erősödik. Ezt jelezte a több százezer aláírás a nyugdíjemelés ügyében, és a közszférában dolgozók tízezreinek szombati tiltakozó megmozdulása itt, a Parlament előtt. (Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Demszky Gábor!) A miniszterelnök úr t avaly ősszel azt ígérte, hogy jövőre mindenkinek egy kicsit jobb lesz. Mi azt mondtuk: lesznek kevesen, akiknek jobb lesz, és lesznek sokan, akiknek rosszabb lesz. Nem örülünk, hogy nekünk lett igazunk. Rosszabb lett több millió nyugdíjasnak, bérből, fizet ésből élőnek. Sokkal rosszabb lett a közel egymillió köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, akik kevesebb pénzt kapnak az idén, mint tavaly. (Közbeszólások az FKGP padsoraiban.) Ráadásul a kormány által előírt létszámcsökkentés, az elbocsátás is fenyegeti őket. A Magyar Szocialista Párt szolidáris a közszférában dolgozókkal. Követeléseiket jogosnak tartjuk és támogatjuk. (14.20) Azt mondjuk: meg kell őrizni a gazdaság stabilitását, de nem azokon kell takarékoskodni, akik az elmúlt években a stabilitásért a legtöbb áldozatot hozták, hanem az ország lehetőségeit meghaladó állami kiadásokat kell szűkebbre fogni. A kormány nemcsak a szociális problémák, de a demokrácia iránt is érzéketlen. A szakszervezetek egyetértése nélkül akarja megszüntetni az érdekegyezte tés eddigi rendszerét. Ez a módszer ellentétes az Európai Unió tagállamaiban kialakult gyakorlattal, tovább fogja mélyíteni a társadalom megosztottságát. Egyetértünk a szakszervezetekkel, amelyek tiltakoznak a hatalmi arrogancia ezen újabb megnyilvánulása ellen. Tisztelt Ház! A kormány demokratikus jogállamban példátlan módon igyekezett kisajátítani a nemzeti ünnepet, megpróbálta azt saját ünnepévé tenni. A koalíciós pártok ingerülten reagáltak azokra az ellenzéki beszédekre (Közbeszólás a Fidesz padsoraibó l: Demszky!) , amelyek a demokráciát és a sajtószabadságot érő kormányzati támadásokat tették szóvá. Egyetlen szavuk sem volt azonban a MIÉP rendezvényén elhangzott kirekesztő (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Kirekesztő?!) megnyilatkozásra, a bizonyos csopo rt túlzott befolyásának korlátozását, a nemzetközi ember kiszorítását követelő kijelentésekre. S a jelek szerint nem találták méltatlannak az ünnephez azt sem, ami a Blaha Lujza téren történt: a megemlékezést Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezetőről, a fajgyű lölő, fenyegető hangú üzenetet a Dohány utcában. Kérdezzük a kormányt, miért hallgat. Minek kell még elhangzania, minek kell még történnie ahhoz, hogy a hatóságok végre ráébredjenek, mi a különbség a szabad véleménynyilvánítás és a fajgyűlölő uszítás közö tt?! Tisztelt Ház! Mi, szocialisták, a megosztás helyett az összefogás erősítésén dolgozunk. (Dr. Varga István: Miért szavaztak le benneteket?) Párbeszédet folytatunk az emberekkel az őket
